1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A  résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek. A résztvevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki. 1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 résztvevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelezően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan – selejtezők nélkül – kvalifikálta magát a tornára. Érdemes megjegyezni, hogy a címvédő sosem élvezte azt a kedvezményt, hogy automatikusan kvalifikálta magát a következő tornára.

1960 Franciaország

Az első kiírást nem övezte osztatlan öröm, alig tizenhét válogatott indult csak el, Anglia például nem nevezett! Magyarország játszotta az EB-k történetének első selejtezőjét a Szovjetunió ellen, a 3-1-es vereséget százezer néző látta! A négyes döntőbe nem sikerült eljutnunk - nem úgy ellenfelünk! -, összesítésben 4-1-gyel maradtunk alul a riválissal szemben a legjobb tizenhat között. A szovjetek a négy közé játék nélkül jutottak el, ugyanis Franco tábornok megtagadta a beutazást a válogatott játékosai és edzői számára, így az UEFA kizárta a spanyolokat a küzdelmekből. A négy között Csehország sem parancsolt megálljt az együttesnek, Marseille-ben 3-0-ra kaptak ki, a másik ágon Franciaország bukott el hazai pályán Jugoszlávia ellen 5-4-re, ez az eredmény azóta is a legtöbb gólt hozó mérkőzésnek számít a döntőkben. A fináléban így a Lev Jasinnal a kapuban felálló szovjetek álltak a jugókkal szemben, akik sokáig vezettek is egy megpattant lövésnek köszönhetően, amit Szlava Metrevelli kiegyenlített a lefújás előtt, majd a hosszabbításban Viktor Ponyegyelnyik a győzelmet is megszerezte a kor legjobb együttesével rendelkező szovjeteknek.

1964 Spanyolország

1964-ben, a tornát elejétől fogva egyenes kieséses rendszerben rendezték. 30 válogatott jelentkezett rá. Az elődöntőbe a címvédő szovjetek, a házigazda spanyolok, a dánok és többek között Benével, Alberttel, Göröccsel, Mészöllyel felálló magyarok jutottak. A négy ország közül Spanyolországot választották a záró szakasz helyszínéül. Az elődöntőben a Szovjetunió könnyedén győzte le 3-0-ra a dánokat a Nou Campban, Barcelonában, míg Madridban, a másik elődöntőben Bene 84. percben szerzett góljával a magyarok hosszabbításra mentették a hazaiak elleni meccset. A hosszabbításban azután mégis a spanyolok szerezték meg a győzelmet. A döntőben a Santiago Bernabéu stadion 79 000 nézője előtt Spanyolország megnyerte az Európa-bajnokságot.

1968 Olaszország

Az 1968-as labdarúgó Európa-bajnokság záró szakaszát 1968. június 5. és június 10. között, Olaszországban rendezték meg, ebben az évben változtatta nevét az Európai Nemzetek Kupája Európa-bajnokságra. A négyes torna két elődöntőjén csak egy gól született, Jugoszlávia Dzsajics góljával verte Angliát Firenzében. Nápolyban viszont a futballtörténelem egyik legemlékezetesebb estéjét kapták a szurkolók. Az Olaszország-Szovjetunió mérkőzésen gól nem volt, izgalom annál inkább. A döntőbe jutást a szabályok szerint döntetlen állásnál nem hosszabbítás és büntetőpárbaj döntötte el, hanem pénzfeldobás. Ez az olaszoknak kedvezett. Olaszország számára a döntő sem ment éppen simán. A római fináléban hosszabbítás után 1–1 lett a végeredmény, de az Eb-címről pénzfeldobás mégsem dönthetett, ezért egy újabb meccs következett ahol már 2-0-ra győztek a házigazdák.

1972 Belgium

1972-ben Belgium rendezte a tornát, szintén négy csapat részvételével. Az elődöntőben a legendás Gerd Müller két góljával az NSZK legyőzte a házigazda Belgákat, a másik mérkőzésen a Szovjetunió 1-0-ra verte meg az  Illovszky Rudolf által vezetett magyar válogatottat. A döntő újra Müllerről szólt, a ”Nemzet bombázója” megint két gólt rúgott és Wimmer is betalált, 3-0-ra győzött az NSZK.

1976 Jugoszlávia

1976-ban Jugoszlávia volt a rendező, mellette Csehszlovákia, az NSZK és Hollandia jutott el a tornára. A döntőbe a Csehszlovák és a Német csapat jutott. A rendes játékidőben és a hosszabbításban sem tudtak dönteni, így jöhettek a tizenegyesek. A büntetőpárbajban a Csehszlovákok bizonyultak jobbnak. Ekkor lőtte Antonín Panenka, máig emlékezetes tizenegyesét. Antonín fantasztikus mozdulattal juttatta a labdát a hálóba, Sepp Maier német kapusnak esélye nem volt a hárításra, mivel Panenka alábökött a labdának és bepottyant a kapuba. Senki soha nem lőtt így büntetőt ezelőtt.

1980 Olaszország

1980-ban visszatért az EB Olaszországba, ez volt az első labdarúgó Európa-bajnokság melyen nyolc ország válogatottja kvalifikálhatta magát a záró szakaszra. Két csoportot hoztak létre, mindkettőben 4–4 ország válogatottjával, melyben minden csapat az összes csoport-társával egyszer játszott. A csoportgyőztesek egyből a döntőbe kerültek. Végül NSZK-Belgium döntőt rendeztek, ahol az NSZk 2-1 bizonyult jobbnak így másodszor nyerte el az Henry Delaunay kupát.

1984 Franciaország

1984-ben immáron másodszor a házigazda automatikusan bejutott a záró szakaszba, így Franciaországnak nem kellett selejtezőket játszania. Újra két csoportra osztották a csapatokat, ám most már az első két helyezett jutott tovább és a másik csoport továbbjutóival játszottak az elődöntőben. Ez volt az első év amikor nem rendezték meg a bronzmérkőzést. A Michel Platini által vezetett francia csapat megnyerte a bajnokságot miután a döntőben 2-0-ra verték Spanyolországot, így először állhattak az európai dobogó legfelső fokára.

1988 Németország

1988-ban Németország adott otthont a kontinensviadalnak, de nem tudott harmadszor is diadalmaskodni. Az elődöntőben a hollandok verték ki a németeket. A másik ágon Olaszország elvérzett a Szovjetunió ellen. A döntőben a Szovjetunió 2-0-s vereséget szenvedett a Van Basten vezette Hollandoktól, így a Hollandok máig egyetlen tornagyőzelmüket ünnepelhették. 

1992 Svédország

1992-ben Svédországban utoljára, nyolc ország válogatottja juthatott be a záró szakaszra. Minden idők talán legnagyobb meglepetését hozta az EB, ugyanis Jugoszlávia kvalifikálta magát a záró szakaszra, ám a Délszláv háborúra való tekintettel, kizárták a tornáról, és a selejtezőcsoportjukban második Dánia indulhatott helyettük. Majd a dánok a nyári szünetükből visszatérő játékosaikkal meg is nyerték ezt az Európa-bajnokságot, a döntőben a friss világbajnok Németországot győzték le.

1996 Anglia

A tízedik, az UEFA által megrendezett és támogatott labdarúgó Európa-bajnokságot a futball őshazájában Angliában rendezték, e z volt az első labdarúgó Európa Bajnokság, amelyen 16 csapat vett részt a záró szakaszban. Az elődöntőben Németország-Anglia, Csehország-Franciaország mérkőzést rendeztek. Mindkét összecsapáson tizenegyesek döntöttek. A szerencse a német és a cseh csapatnak kedvezett, a döntőben aztán az EB-k első aranygóljával Németország győzött, így harmadszor lett Európa Bajnok.

2000 Belgium és Hollandia

Az Euro 2000-et Belgium és Hollandia közösen rendezte meg. A hollandok a legjobb négyig jutottak, ott azonban a Dino Zoff által edzett olaszok tizegyespárbajban kiverték a házigazdát. A másik mérkőzésen a friss Világbajnok franciák hosszabbításban győzték le a portugálokat. A viadalt végül Franciaország nyerte, miután a döntőben David Trezeguet aranygóljával verték Olaszországot 2–1-re.

2004 Portugália

A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság, vagy egyszerűen csak az EURO 2004 volt a 12. a labdarúgó-Európa-bajnokságok történetében. A döntőt 2004. július 4-én játszották amelyen a házigazda portugálok játszottak a görögökkel. A döntő 57. percében Baszinász szögletét Harisztéasz fejelte a kapuba és így Görögország 1–0-ra győzött. A hellének győzelme – akik még soha nem nyertek döntőt – óriási meglepetés volt. A legnagyobbnak számító angliai bukméker irodák az Európa-bajnokság előtt 100:1-re taksálták az arányszámot egy esetleges görög győzelemre.

2008 Ausztria és Svájc

A 2008-as labdarúgó Európa Bajnokságnak Ausztria és Svájc adott otthont. A döntőbe a spanyolok és a németek jutottak, Fernando Torres 33. percben szerzett góljával pedig a spanyolok történetük során másodszor nyerték meg a kontinensviadalt így ők utazhattak a Lengyel-Ukrán közös rendezésű kontinensviadalra címvédőként. 

A 2012-es Európa Bajnokságon 4 csoportban összesen 16 csapat fog pályára lépni. A frisss.hu-n bemutattuk már mind a 4 csopport képviselőit. Az A, B, C, D. Természetesen gondoltunk a hölgyekre is, így összeszedtük azt hogy miben is játszanak a fiuk a kontinensviadalon.