Karneválok évadja

Források: origo.hu; life.hu • 2018. január 27., szombat •
Farsang idején a világ minden táján elbúcsúztatják a telet és köszöntik az érkező tavaszt. Közelben és a távolabbi tájakon egyaránt találunk felejthetetlen élményekkel kecsegtető rendezvényeket.
Karneválok évadja

Velence: szépség

A klasszikus velencei karnevál nem korlátozódik egyetlen hétvégére: hivatalosan tíz napig tart, hogy aztán húshagyó kedden véget érjen. Az álarcviselés azonban már december 26-tól szabad ilyenkor, és a velenceiek előszeretettel élnek is a lehetőséggel. Januárban azután kezdetét veszi a valódi karnevál, amelynek nyitó attrakciója a Festa Veneziana, a látványos vízi felvonulás a Canal Grandén.  Ennek ellenpontja a karnevál zárása, a húshagyó keddi csendes vízi felvonulás: ekkor a kivilágított gondolák sora csendben köszön el a farsangtól. A kettő között pedig Velence elszabadul: mindenütt színes jelmezekbe bújt ünneplőkkel találkozunk, miközben minden sarkon valamilyen program, cirkuszi előadás, zene, tánc vár ránk.

Rijeka: tavaszvárás

A Budapesttől mindössze néhány órányi autóútra levő Rijekában régen a grde maskének nevezett, csúf álarcba bújt farsangolók riogatták a telet és a gonosz szellemeket. A mai értelemben vett karnevált 1910-ben rendezték meg először, majd hosszú szünet után 1982 óta kerül rá sor újra minden évben. A felújítás olyannyira jól sikerült, hogy a karnevált 1995-ben felvették az Európai Karneváli Városok Szövetségébe és felkerült az 50 legfontosabb európai rendezvény listájára, 2007-ben pedig a brit Sunday Times besorolta a világ 24 legegzotikusabb eseménye közé. Mára a rijekai karnevál a velencei és a riói után a harmadik helyre került a világrangsorban. Az egyhónapos rendezvénysorozat csúcspontja a húshagyó kedd előtti hétvége, amikor a százezres nézősereg előtt felvonul a több mint 200 jelmezes csoport - jelmezeiket éppúgy ihletheti a szláv mitológia, a történelem, mint a modern, humoros témák. A másik legfontosabb esemény a Gyerekek karneválja, ilyenkor a helybeli gyerekek vonulnak fel vidám jelmezeikben.

Köln: ötödik évszak

Az ötödik évszak - így nevezik a kölniek saját hagyományőrző, télbúcsúztató rendezvényüket, amely ékes példája annak, hogy nem csak a tenger melletti népek képesek felszabadultan ünnepelni a tél végét. A régi piacon, az úgynevezett Altmarkton minden évben a karnevál három főszereplője, a herceg, a paraszt és a szűz (utóbbi egy női ruhába öltöztetett férfi) nyitja meg az eseményt, amely hivatalosan csak alig 200 éve létezik, valójában azonban a várossal egyidős. Első napján a hölgyek viselnek jelmezt, másnaptól pedig az egész város felbolydul: nincs olyan kölni lakos, aki legalább egy farsangi kalapot ne tenne a fejére. A Csillagok felvonulásán a maskarások járják a várost, a Szellemek rajzása pedig éjjel ijesztgeti a kölnieket és a rengeteg turistát, hiszen ilyenkor milliós nagyságrendben érkeznek látogatók a német városba. A csúcspont a Rózsák Hétfője a felvonulással, amelyen feldíszített autók, óriási maskarák és zenekarok szórakoztatják a közönséget. Kedd éjfélkor pedig egy életnagyságú szalmabábu elégetésével ér véget a farsang Kölnben, másnaptól visszatér az élet a megszokott kerékvágásba.

Bázel: hajnali harangszó

A híres bázeli farsang mindössze három napig tart, de az azt megelőző 362 napon a város minden lakója teljes gőzzel, óriási lelkesedéssel, és igen kreatívív ötletekkel készül a fergeteges mulatságra. A farsangi időszakot a helybéli lakosok egymás között "az év három legszebb napjának" hívják, és ezt állítólag komolyan is gondolják. A Rajna-parti városban a hamvazószerdát követő hétfő hajnalban veszi kezdetét a farsang. Egészen pontosan akkor, amikor Basel legrégebbi templomában, a St. Martinban a harang elüti a 4 órát. Ekkor a belváros minden fénye kialszik, és az egyetlen fényforrást a kígyózó lampionok, és a felvonulók maszkjaira erősített apró fejlámpák biztosítják. Hétfő és szerda délután rendezik a maskarás felvonulást, a Cortege-t. A nevezett csapatok előre meghatározott útvonalon járják be a város utcáit és dobokkal, csörgőkkel, illetve trombitaszóval gondoskodnak a hangulatról. A felvonuláson közel 10 ezer helybéli mutatja be jelmezét, s a legtöbb jelmez vicces, ötletes és kifejezetten mulatságos. A farsang idején a menü is fontos része az ünnepnek Az asztalról a hagyományok szerint nem hiányozhat a lisztleves, a hagymás pite és a köménymagos sütemény.

Nizza: virágcsata

A francia Riviéra és az egész ország legnagyobb téli eseménye a nizzai karnevál, amely a bázelivel ellentétben csak két hétig tart. A mulatságnak nagy hagyományai vannak, lévén a Carnaval de Nice-t már a 19. században is ünnepelték. Itt nincsenek fedetlen keblek és csillogó tollboák, viszont a jelmezek évről-évre valamiféle üzenetet is közvetítenek. A szervezők ugyanis minden évben egy megadott téma alapján várják a felvonulók és nevezők jelmezeit. Míg tavaly "az átváltoztatás mindennemű művészete", (vagyis átformálás, plasztikai változtatás, génmódosítás) volt a téma, idén "Kék Bolygó" címmel a környezetvédelem kerül a középpontba. A jelmezek nemcsak küllemükben utalnak  a környezetvédelemre, hanem  alapanyagaikban is. Ennek megfelelően a maskarák újrahasznosított papírból, illetve környezetbarát ragasztó felhasználásával készülnek. A karnevál esti díszkivilágításhoz energiatakarékos izzókat helyeznek üzembe, és az összes tájékoztatófüzetet, képeslapot, térképet és brosúrát is újrahasznosított hulladékból készítik.

Rio de Janeiro: szamba

A világhírű riói karnevál 4 napos, szédítő, vad ünnepét soha nem felejti, aki egyszer látta: a fesztivál a húshagyó kedd  előtti szombaton kezdődik, és húshagyó kedden ér véget, hiszen a hagyomány szerint ekkor van vége a farsangi időszaknak, hogy átadja helyét a húsvét előtti böjti megtisztulásnak. Persze errefelé a február sem olyan, mint Európában, hiszen a déli féltekén ez az egyik legforróbb nyári hónap. Nem csoda hát, hogy a szambaiskolák felvonulásain, amelyek a fesztivál csúcspontjait jelentik, flitteres alig-ruhákban vonulnak fel az ünneplők. A nézőkre persze semmilyen dress code nem vonatkozik: bár a díszpáholyban ülő hírességek általában kiöltöznek, az átlagos látogatók bármilyen nyári ruházatban jól érezhetik magukat. A Sambodromóban, a felvonulások helyszínén minden nap délután 5 órakor nyílnak a kapuk, és 20 órakor veszi kezdetét a 12 órás szambamaraton. A nézők többsége persze nem marad végig, a tapasztalatok szerint átlagosan 4-5 szambaiskola bemutatója esik a még befogadható kategóriába. A dobhártyák pihentetését a Sambodromóban működő kis karneválmúzeum szolgálja, ahol a karnevál és a szamba története mellett néhány híres kosztümöt is megcsodálhatsz.

közösség

további frisss

lap tetejére