Távozhat a Falcotól a legenda - Tavasz Sándorral beszélgettünk

BB • 2013. március 12., kedd •
Kevesen mondhatják el magukról, hogy még életükben legendává avanzsálja őket a közönség. Schumacher vagy éppen Michael Jordan sportjuk ikonikus alakjai. Idestova négy éve, hogy Tavasz Sándor a Falco együttesét erősíti – és, bár ez az idő általában eltörpül egy nagy játékos karrierje mellett – ennyi tökéletesen elég volt neki ahhoz, hogy megszerezze a nevet, s egyben jelölést: Sanyi, a legenda.

A múlt héten a FrisssFM stúdiójában vendégeskedett egy interjú erejéig Sanyi, aki egyáltalán nem jött zavarba a mikrofonoktól és a környezettől. Tavasz Sándor – alias Sanyi, a lengeda – egy hónapon belül betölti a 24. életévét és mára helyi szinten ismertté vált mint a szombathelyi Falco, kvázi kabalájaként. A stúdióbeli beszélgetésünkkor egy végtelenül szimpatikus, laza, egyszerű srácot ismertünk meg a személyében. Aki még nem találkozott vele, képzeljen el egy 165 centiméteres, vékonydongájú, szemüveges fiatalt, aki kétszer akkora pulóverben közlekedik, mint saját mérete. Mindehhez társítsunk egy halom jókedvet, akaratot és persze nem kevés játékszenvedélyt. Ha nem figyeltek volna, ilyen egy legenda receptje.

Bemutatkozáskor megkérdeztük Sanyit, hogy mégis hogyan szokták szólítani? „Több nevem is van: Sanyi, Suny Bryant… de csak legendának szoktak hívni…” – hangzott a válasz. Nos, ezek után természetesen beálltunk a követők sorába. Mint kiderült a hangzatos nevet még egy horvát játékos ragasztotta Sanyira, aki megkérdezte tőle, hogy ki a kedvenc játékosa? Miután akkor még Michael Jordan volt az (ma már Kobe Bryant) – az egyik élő legenda – Sanyira is könnyen ráragasztották a hangzatos elnevezést.

Anno a Falcohoz még Kálmán László vitte be: egy beton kosárpályán játszottak éppen Sanyiék, amikor kiszúrta őt a szombathelyi gárda kulcsembere. Azóta Sanyi a csapat mindenese gyakorlatilag: ő készíti el a fiúknak az italokat a meccsek, edzések előtt. Ő az aki gyakorol a játékosokkal, no persze nem mindenkivel, csak akivel ő akar. Jelenti, ha valaki lesérült, elintézi a csapat ügyes-bajos dolgait, egyszóval Sanyit nem lehet helyettesíteni. Darabidőre profi lett abban, ami a dolga. Az élet azonban úgy hozta, hogy a sok ugrálást, futást és a sérüléseket már nem bírják a legenda térdei és bokái, ezért jövőre már valószínűleg nélküle kell folytatni a Falconak.

Sanyi a kosarasok közül mindenkivel jó viszonyt ápol – egy legendával persze, ki ne akarna?! –, Bencze Tamással is jól kijönnek. Kálmán László gyakorlatilag apja helyett apja lett a szombathelyi kertész növendéknek. Merthogy Sanyi eredeti végzettsége a növényekkel kapcsolatos, s a tervek szerint a Falco után Ausztriában kertészkedéssel foglalkozna. Érdekes statisztika – bár nem hivatalos -, hogy a legtöbb meccsen, amin ő is jelen volt, győzött a Falco. Talán ezért is kezelik a srácok kabalaként Sanyit. Persze, a szokásos hülyeségek, szivatások sem maradhatnak ki a csapat életéből, igaz ennek sokszor a legenda issza meg a levét. Olyan is előfordult már, hogy a csapat tagjai szikszalaggal lekötözték Sanyit és kék filccel „playoff” bajuszt rajzoltak neki. „Vicces volt” – mondta.

Freddie Mercury egyszer azt mondta: ”Én nem vagyok sztár, nem is akarok az lenni! Én legenda leszek!" A mi Sanyink, azt hiszem, ezt már túlteljesítette, ő már legenda, habár eztán lehet, hogy inkább lenne csak egy jószívű, egyszerű srác.

It was Legen – wait for it – dary!

közösség

további frisss

lap tetejére