Gyilkosok ,,iskolapadban"

Szita Róbert - Fotó:mno.hu • 2015. július 30., csütörtök •
A fegyházakban sínylődő rabok között szép számmal akad olyan, aki a börtönben a tanulás mellett dönt. A norvég tömeggyilkos politika-tudományt tanulhat az oslói egyetemen, a baltás gyilkos műfordító lett. Utánanéztem, itthon mi a helyzet.
Gyilkosok ,,iskolapadban

Annak idején a börtönben tanulta ki szakmáját a Viszkis rablóként elhíresült Ambrus Attila, aki szabadulása óta példás életet él, gyönyörű kerámiái értékesítéséből tartja fenn magát. Ezek után nem is tudom, miért akadok fenn azon, hogy Bándy Kata gyilkosa, Péntek László általános iskolai tanulmányait akarja befejezni, de az sem értem, hogy miért lep meg, amikor megtudom, hogy szociális gondozónak tanulna a börtönben a 63 éves Bene László, aki társával 1989 és 1994 között több embert is meggyilkolt. 
És akkor még nem is beszéltem a külföldi példákról. Tudták, hogy a Budapesten baltás gyilkosként elhíresült, majd hazamenekített azeri katonatiszt műfordító lett, és, hogy a 77 embert lemészárló norvég tömeggyilkos pedig politika-tudományi egyetemi éveit kezdi meg? Ha nem tudták, most elolvashatják...

Tömeggyilkosból politológus?
Politika-tudományi szakon tanulhat a norvég tömeggyilkos. Anders Behring Breivik a tanárokkal és a diáktársakkal nem léphet kapcsolatba.
Breivik megfelelt a felvételi követelményeknek. Ragaszkodunk a szabályainkhoz, ezért felvételt nyert - közölte Ole Petter Ottersen, az egyetem rektora, mondván, hogy az elítélteknek is joguk van tanulni, ha megfelelnek a követelményeknek.
A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breivik által választott képzés keretében a hallgatóknak teljesíteniük kell a demokráciával, az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos kurzusokat is.


A tanulmányait kizárólag a cellájában fogja folytatni. A kommunikáció egy kapcsolattartón keresztül fog zajlani a börtönben - magyarázta Ottersen. Hozzátette, Breiviket tankönyvekkel ellátják, az internethez azonban nem fog hozzáférni.
Hatalmas felháborodást keltett a skandináv országban, amikor a férfi jelentkezett az intézmény hároméves képzésére, sokan azon az állásponton voltak, hogy a jelentkezését azonnal el kell utasítani. Az egyetem több diákja ugyanis ott volt a Breivik által 2011 nyarán végrehajtott mészárlás helyszínén, másoknak barátai, rokonai voltak az áldozatok között.
Anders Behring Breiviket huszonegy évi börtönbüntetésre ítélték, mert 2011 nyarán autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslóban a norvég kormány székházánál, majd Utoya szigetén gépkarabéllyal válogatás nélkül lemészárolt fiatalokat a Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában. Összesen hetvenhét embert ölt meg, köztük sok tizenévest.

Baltás gyilkosból műfordító

Ramil Safarov 2004. január 11-én a NATO békepartnerségi programjának keretében érkezett három hónapos nemzetközi intenzív angol nyelvtanfolyamra a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre. Magyarországi tanulmányainak ideje alatt érlelődött meg benne a gondolat, hogy a sok polgári áldozatot követelő 1992-es azeri-örmény fegyveres konfliktus (karabahi vérengzés) február 26-i évfordulóján elégtételt vegyen az azeri áldozatok miatt. 

Hét éve, 2004 februárjában gyilkolta meg az egyetem egyik kollégiumi épületében az akkor 26 éves Safarov a 27 éves örmény évfolyamtársát, Gurgen Markarjánt. Mindkét katonatiszt a NATO békepartnerségi programjának keretében tartott tanfolyamon vett részt. 
Gyanúsítottkénti meghallgatása során elmondta: amikor megtudta, hogy a Magyarországra érkezett hallgatók között két örmény is van, kötelességének érezte, hogy az illetőket meggyilkolja. Tudatosan készült a bűncselekményre, s tudatosan választotta ki annak eszközét is. Tanúvallomásában arra is hivatkozott, hogy az örmények az ő családját is meggyilkolták a háború során. A halottszemle jegyzőkönyvi adatai alapján baltájával minimum tizenöt ütést mért áldozatára, melyet a tárgyalás során sem tagadott.
Beismerő vallomása, a tanúk kihallgatása, a szakértői vélemények, a felmutatott bűnjelek és az ismertetett iratok alapján a Fővárosi Bíróság 2006. április 13-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Ramil Safarov vádlottat, és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2007. február 22-én helybenhagyta az ítéletet. Ramil Safarov vallomásából teljes mértékben hiányzott a szánalom és a megbánás, sőt többször is utalt arra, hogy ha akkor és ott nem sikerült volna tettét végrehajtania, akkor később máshol mindenképpen megtette volna.

Az ítélet meghozatalát követően Azerbajdzsán egy 1983-as európai tanácsi egyezményre hivatkozva folyamatosan kérte az elítélt átadását annak érdekében, hogy büntetésének hátralevő részét azeri börtönben tölthesse. Ezt a magyar kormány rendre visszautasította – egészen 2012 augusztusáig. A bakui vezetés régóta készült Safarov szabadon engedésére és nemzeti hősként való ünneplésére. Ez a tény a 2004-es gyilkosságtól fogva nyomon követhető, ráadásul az átadás körülményei is ezt bizonyítják. A 2006-ban Azerbajdzsánban az év emberének választott Safarovnak külön repülőgépet biztosítottak, megérkezésekor azonnal kegyelemben részesítette az azeri elnök, megkapta nyolc és fél évi bérét, őrnaggyá léptették elő, s tiszteletére különböző ünnepségeket szerveztek. A gyilkos szimbólummá vált hazájában, akinek szabadon engedése – legalábbis az ország vezetésének megítélése szerint – javítja az azeri társadalom morális és lelkiállapotát.

A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. szeptember 3-án elismerte, hogy a kormány tisztában volt vele: Safarov akár kegyelmet is kaphat hazájában, ugyanakkor – állítása szerint – nem volt okuk feltételezni, hogy ez valóban meg is történhet. Addigra már százával érkeztek a bocsánatkérő levelek a magyar társadalom különböző szegmenseiből a hazánkban működő Örmény Kisebbségi Önkormányzatokhoz. A nemzetközi jogi aktus ellen a világ minden táján tiltakoztak: Indiában, Görögországban, Grúziában, Libanonban, Németországban, Csehországban és az Egyesült Államokban is. Washington aggodalmát fejezte ki a kaukázusi ellentétek újbóli fellángolásától tartva, és csakúgy, mint a korábban hintapolitikát folytató Moszkva, nyíltan az örmények pártjára állt. A megváltozott diplomáciai helyzet egyértelműen Örményországnak kedvezett, 2012 augusztusáig ugyanis Törökország, az Egyesült Államok, Izrael és az Európai Unió is az Azerbajdzsánt támogató országok között sorakozott fel.
Safarov kiadatása után feszültség keletkezett az Európai Unió keleti politikájában is, de a magyar miniszterelnök a nemzetközi jog szabályainak megfelelő eljárásról beszélt, s részéről lezártnak tekintette az ügyet. 

Közben Szabó Magda Az ajtó című regényét fordította le anyanyelvére Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos. Az ajtó (azeriül: Qapi) az első regény, amelyet átültettek azeri nyelvre. A fordítást Ramil Safarov 2009 októberében elhunyt édesanyja emlékének szenteli. A könyv előszavában Ramil Safarov kiemeli, hogy sok a rokon vonás a magyar és azeri nők életformájában, kultúrájában és történetében. Megjegyzi, hogy „megalapozatlan és igazságtalan elítéltetése ellenére sem veszítette el tiszteletét a magyar nép iránt, és a regény lefordításával szeretne hozzájárulni mégoly csekély mértékben is a két nép közti barátsághoz”.

Drogos gyilkosból érettségizett mintarab
Emlékeznek még, hogy 2008. augusztus 11-én egy átdrogozott este után végzett B. László és T. Adrienn a szőke modellel, Sz. Dézivel. A gyilkosság pontos indítékát nem sikerült meghatározni, az azonban bizonyos: összesen 58 késszúrással és vágással ölte meg a páros Dézit. A férfi azt vallotta, hogy a sérülések nagy részét T. Adrienn okozta. A lány viszont azt állította, hogy nem is ült az autóban, amikor B. László végzett Dézivel. Végül a bíróság jogerősen mindkettőjüket elítélte, B. László 14, T. Adrienn 12 év fegyházat kapott.
– Védencem jó ideig szinte fel sem fogta, hogy mi történik körülötte – magyarázta a Borsnak T. Adrienn ügyvédje, dr. Kamarás Péter. 
Adrienn a kalocsai fegyházban raboskodik és azt lehet mondani, hogy egy új élet kezdődött meg számára. Mintarab lett, tanult és le is érettségizett a börtönben. Ez fontos cél volt számára, hiszen szabadulása után a társadalom hasznos tagja akar lenni. Jelenleg egy műhelyben dolgozik, és jó magaviselete miatt sorra kapja a dicséreteket. Adrienn szeretné elérni, hogy enyhébb börtönfokozatba kerüljön és ezáltal módosítsák a feltételesen szabadlábra helyezhetőség idejét is. A mostani helyzetben a büntetése négyötödének letöltése után szabadulhat – tette hozzá az ügyvéd.

Gyilkosból általános iskolás és szociális gondozó 

A pécsi rendőrpszichológus, Bándy Kata gyilkosa, Péntek László általános iskolai tanulmányait akarja befejezni, ugyanakkor szociális gondozó lenne a 63 éves Bene László, aki társával 1989 és 1994 között több embert is meggyilkolt és kirabolt. Az idős férfi, aki élete nagyobb részét börtönben töltötte, nemrég tette le az érettségit, és most a szabadulásra készülve szakmát is szeretne tanulni, mert ha kikerül, nem lesz nyugdíja.
A szociális gondozó szakmát egy 2 éves OKJ-s képzésen lehet kitanulni. Benének annyi ideje még pont lesz a börtönben, ugyanis nem engedték feltételesen szabadlábra.


Bene május közepén szabadult volna feltételesen a szegedi Csillagból, de végül az ügyét vizsgáló bizottság úgy döntött, két évig még biztosan börtönben marad. A többszörös rablógyilkost több okból sem engedték ki: egyrészt elfogása idején többször is kijelentette, hogy nincs lelkiismeret furdalása, sőt, élvezte, hogy társával élet-halál urai voltak. A szabadlábra helyezési tárgyalásán a bizottság azt is terhére rótta, hogy sosem kért bocsánatot áldozatai hozzátartozóitól.
Bene egy korábbi rabtársával, Donászi Aladárral együtt 1992-ben megpróbálta kirabolni a Skála áruház pénzszállító autóját. Donászi hasba lőtte a kocsikísérőt, egy 23 éves egyetemistát. Ugyanabban az évben Donász és Bene a Sárszentmihály melletti erőben megöltek két vadászt.

A tanulás mindenkinek alanyi joga, azt már az olvasó döntse el, hogy ilyen előélettel is igaz-e ez az alaptétel. 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére