Brutális mértékben, 80 százalékkal ugrott meg az Európai Unióba érkező ukrán baromfihús és (korábbi adatok szerint) ötszörösére nőtt a héjastojás-import, miután az uniós bizottság liberalizálta a kereskedelmet – hívta fel a figyelmet az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC). A húsimport 2022-ben elérte a 163 675 tonnát, és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) által közölt legfrissebb adatok szerint a baromfihús beáramlásának üteme idén sem lankadt: a tavaly decemberi 14,3 ezer tonna után januárban 16,2, februárban 26-ig 16,1 ezer tonna érkezett az EU-ba. A vámkontingensek felszámolásával az európai baromfiágazat védelme megszűnt, aminek következtében az Ukrajnából igen alacsony áron beérkező tojás és baromfi rendkívüli zavarokat okoz az uniós piacon - írja a Világgazdaság.
Az AVEC ezért védőintézkedéseket sürget, hogy enyhítse a nyomást. A bizottság az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációjának meghosszabbítását javasolta, az uniós baromfiszektort képviselő szervezet pedig a módosítására szólítja fel a brüsszeli testületet, arra, hogy a baromfihús- és a tojáságazatot is zárják ki a liberalizációból, és vezessék be újra a kvótákat.
A szakmai szervezet támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja az ukrán állampolgárok segítése, de a baromfipiaci liberalizáció nem ezt a célt szolgálja
– szögezték le. Az AVEC szerint a kereskedelmi megállapodást ki kell egészíteni azzal, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal az unió állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és környezetvédelmi előírásainak betartására, valamint azzal is, hogy megerősítik a határellenőrzést.
A tavaly júniusban ideiglenes jelleggel hozott, de most meghosszabbítani tervezett kedvezmények a szakmabeliek álláspontja szerint nem Ukrajnát segítik, hanem néhány óriáscéget. Az utóbbiak ráadásul nem teljesítik az EU baromfihús- és étkezésitojás-termelésre vonatkozó állatjóléti, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásait. Az ukrán import ellenőrzésének hiánya pedig már csak azért is érthetetlen, mert csak kevés cég képes Európába szállítani, közülük is négy olyan, amelyik uralja a piacot. Az AVEC szerint így érdemes lenne legalább ezek uniós normáknak való megfelelőségét megvizsgálni, rendszeresen ellenőrizni, és bármilyen szabálytalanság esetén kizárni őket az exportból.
A rendelkezésre álló információk – például a Poultry International adatai – szerint az uniós piacra érkező csirkehús döntő hányadát két óriáscég szállítja: az évi 480 millió csirkét vágó MHP és a 135 milliós vágásteljesítményt elérő Complex Agromars. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy
csak ez a két társaság a 3,5-szeresét produkálja a teljes magyarországi, 2022-ben 175 milliós vágásszámnak.
Az étkezési tojásnál sem jobb a helyzet, itt szintén két cég adja az európai beszállítások nagy részét, a 2021-es adatok szerint 13,3 millió tyúkkal rendelkező AvantgardCo, és az egy évvel korábbi adatok szerint 6,7 milliós tojóállományt tartó Ovostar Union. Az arányok itt még rosszabbak, a magyarországi intenzív étkezésitojás-termelés mintegy 4,5 millió tyúkkal dolgozik, ami kevesebb mint a negyede a két ukrán cég állományának.
A Baromfi Termék Tanács (BTT) támogatja az AVEC kéréseit a baromfihús- és a tojástermékpályára vonatkoztatva is – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a BTT igazgatója. Egyetértenek azzal a megállapítással is, hogy az ukrán baromfihús és étkezési tojás közvetlen lakossági felhasználású élelmiszerként özönlik be Európába, szemben a korábbi helyzettel, amikor elsősorban éttermek vásároltak, és jóval alacsonyabb mennyiségű volt az import. A BTT igazgatója azt is hozzátette a Világgazdaságnak, hogy
az ellenőrzés hiánya miatt ez akár súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet az európai fogyasztókra.
Ezek alapján a hazai terméktanács szerint teljesen jogos az AVEC kérése, hogy mint közvetlen élelmiszer a baromfihús és a tojás kerüljön ki a megállapodás hatálya alól.
Forrás: vg.hu
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
