Szentmisével vette kezdetét délután a közös megemlékezés a gimnázium kápolnájában, majd az emeleti fordulóban lévő emlékfalnál tartottak ünnepséget. Műsort adtak a premontreis diákok, majd dr. Horváth Attila alpolgármester mondott beszédet. Felidézte az 1849. október 6-án történteket, és arra kérte a jelenlévőket, próbáljanak belegondolni abba, hogy hogyan, milyen érzésekkel telt a kivégzettek utolsó estéje, éjjele! Mennyire hihettek a szabadságban, Magyarországban és az emberek egyenlőségében, ha nem könyörögtek az életükért, ha hősiesen, bátran vállalták a sorsukat! Kivételes emberek voltak ők, akik mércéül szolgálnak, ha hitről, büszkeségről, bátorságról és magyarságról van szó - fogalmazott.
Koszorúzás következett, amelynek során a városvezetés, a frakciók, a politikai pártok, a kormányhivatal, a megyei hivatal, katonai szervezetek, a házigazda iskola, az ELTE képviselői és civilek hajtottak fejet az aradi vértanúk emléke előtt.

A Frisss.hu-nak dr. Hende Csaba is elmondta gondolatait a gyásznappal kapcsolatban. - Megrendülve állok itt, hiszen e falak között, az akkori  Nagy Lajos Gimnáziumban tanultam, és nap mint nap elhaladtam az aradi tizenhármak reliefje előtt, amely országszerte egyedülálló, gyönyörűen megalkotott emlékhely - hangsúlyozta a képviselő. - Tanáraim mindig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy elsajátítsuk a szabadságharccal kapcsolatos tudást, és ezzel hazafias meggyőződésünk, hűségünk is megerősödjön - mondta. Hozzátette: október hatodika a magyar honvédség születéséhez, és annak első nagy áldozathozatalához is kapcsolódik, így volt honvédelmi miniszterként is nagy becsben tartja a hős tábornokok emlékét.

- Az aradi tizenhármak kivégzése azt üzeni a mának, hogy a vérből élet fakad, az áldozatból győzelem születik.

A szabadságharc zseniális hadvezetésének hatalmas katonai sikerei olyannyira ráijesztettek Ausztriára, hogy az ránk hívta a 200 ezres cári hadsereget. Ezután észben tartották, hogy a magyarokkal jobb megegyezni, mert a magyar tűr sokáig, de ha megindul, kő kövön nem marad. A kiegyezés az adott körülmények között a legjobb kompromisszum volt, ezért 1867 után az ország, így Szombathely is felvirágzott, ekkor lett a város a Nyugat királynője. '56 után a Szovjetunió is megértette, hogy hosszabb pórázra kell engedni a magyarokat, ezért lehetett a Kádár-korszakban az ország a legvidámabb barakk. Ez mind tanulság. Jó lenne észrevennie a mai Európa urainak is, hogy a magyarokkal jobb megegyezni, békességben megállapodni, mert betartjuk az egyezségeinket, de a jogainkhoz ragaszkodunk - jegyezte meg az Országgyűlés alelnöke.

Az emlékezők átsétáltak a Batthyány térre, az első szabadon választott magyar miniszterelnök emléktáblájához, és elhelyezték az emlékezés mécseseit, gyertyáit.