Vannak emberek, akik számára az evés messze többet jelent, mint a szükséges táplálékbevitelét a szervezetükbe, vagy akár egyfajta élvezetes tevékenység rendszeres "művelését". Számukra az evés a lét központi eleme, egyszerűen annyira imádnak táplálkozni, hogy kis tulzással egész életük e körül forog. Egyébként az evés imádat nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető biztosan túlsúlyos, vannak olyan rengetegszer, rengeteget evő emberek is, akik ennek ellenére cingár vékonyak maradnak. 

Kicsit kevésbé fanatikusaknak is jelenthet az átlagosnál jóval többet a napi étkezések mibenléte, azaz megtervezetten, nagy gondot ráfordítva döntik el, mit ebédeljenek, hogy vészeljék át a vacsoráig tartó időt, végül milyen táplálék bevitelével zárják a napot. Az ő számukra is ismerősek az alábbi gondolatok, amelyek annyira stabilan befészkelik magukat az ember agyába, hogy egyszerűen megkérdőjelezhetetlenek. Ha létezne "étkezési törvény", akkor abban biztosan megtalálnánk a következő axiómákat:

1; Csak két dolgot szeretnék: lefogyni és enni 

2; Nem vagyok éhes, csak unatkozom, szóval eszem 

3, Három út vezet a szívemhez: ha kaját veszel nekem, ha kaját csinálsz nekem, vagy ha kaja vagy 

4, A technológia nem különösebben izgat, hacsak nem tudok ennivalót letölteni 

5; Az evésben nincs olyan szó, hogy MI! 

6; Ha azt hallom, hogy valaki elfelejtett enni, akkor számomra a hülyék egy speciális fajtája - én az egész napomat az evés köré szervezem 

7; Azt hihetnék, töröm a fejem valamin, pedig az esetek 99 százalékéban azon morfondírozom, mit egyek később 

8; Azért eszem pizzát, mert azt mondják: az vagy, ami megeszel. Én a legeslegnagyobb dolog szeretnék lenni. 

9; Szójáték a to lose igével: "fogynom kéne, de utálok veszíteni" 

10, Elkezdtem a tornát: betornázok egy egész pizzát a számba