Aki abban a helyzetben van, hogy vasárnap dolgoznia kell, vagy fix időpontban programja van, örülhet, hiszen ilyenkor egy órával többet aludhat. Október utolsó vasárnapja következik, ilyenkor van az óraátállítás - írja a Mandiner.

Az őszi változtatás eredménye, hogy a kerek egy órával hátrébb állított kismutatók miatt pontosan ennyi idővel fog hamarabb felkelni, majd lemenni a nap. Vasárnaptól már igazán őszi/téli hangulata lehet az embernek, mivel délután ötkor, a munkaidő végeztével sötétben lép ki az utcára.

Kell ez nekünk?

Hazánkban a jelenleg érvényes szabályok szerint az órákat márciusban hajnali kettőkor háromra, míg októberben háromról kettőre kell állítani. Az óraátállítás ötlete korábban gazdasági indokok miatt jött elő: a 19. században a németek, a franciák és a britek akarták így csökkenteni a szénfogyasztásukat. Félévente napirendre kerül a téma, rendre az óraátállítást megelőző napokban-hetekben: vajon a 21. században is szükség van minderre? 

Annyira megosztó a dolog, hogy végül az Európai Unió vezetői is foglalkoztak a kérdéssel: az Európai Bizottság már öt éve elfogadott egy javaslatot, amely alapján 2019-ben meg kellett volna szüntetni az óraátállítást, azonban a szűk határidő miatt ezt az időpontot elcsúsztatták. Ráadásul tagállami hatáskörbe utalták volna annak eldöntését, melyik ország melyik zónában marad. 

Erre 2021-ben kellett volna választ adni az uniós tagállamoknak, ám előbb a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt lekerült az uniós terítékről a téma, és a mai napig nincs egyértelmű döntés az ügyben. 

Minden marad. Egyelőre

Az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya lapunkkal azt közölte, hogy az Európai Parlament 2019-ben támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot 2021-ben határozta meg. 

„A képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat az egységes piac zavartalan működését biztosító összehangolt döntés érdekében arról, hogy a továbbiakban a téli vagy a nyári időszámítás legyen érvényben egész évben” – idézték fel. 

A TÁRCA MEGJEGYEZTE, HOGY A JAVASLATTAL KAPCSOLATBAN ELFOGADOTT TANÁCSI ÁLLÁSPONT NINCS, AZT AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN NEM KEZELTÉK PRIORITÁSKÉNT, NEM TŰZTÉK NAPIRENDRE. 

Így október végén a megszokott rendben állítjuk át az órákat Magyarországon is, amivel a becslés szerint évente egy közepes, Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg”

– közölte a Mandinernek küldött válaszában a minisztérium.

Hogyan készüljünk fel az óraátállításra?

Korábban a témával kapcsolatban értékelést adott ki a Magyar Alvás Szövetség, amely szerint az óraátállítás uniós megszüntetése mindenképp pozitív dolog. Állításuk szerint az emberi bioritmus megzavarása negatív következményekkel jár.

Addig, míg a szervezet megszokja az új környezetet, azaz az új időzónát, egyeseknél alacsonyabb teljesítőképesség, rossz közérzet, koncentrációs zavarok és türelmetlenség, ingerlékenység alakulhat ki, súlyosabb esetben alvási nehézségek is jelentkezhetnek. 

Az őszi időszak elsősorban a csecsemőket, kisgyerekeket, valamint az időseket érinti; a kutatások kimutatták, hogy náluk sokkal gyakrabban és intenzívebben jelennek meg az óraátállítás következményei. 

A szakorvosok azt tanácsolják, hogy az óraátállítás előtti estén már ne fogyasszunk kávét, illetve ne együnk nehéz ételeket, hogy minél jobban teljen az éjjeli alvás. 

Nyitókép: Lorenzo Di Cola / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Forrás: mandiner.hu