Itt az újabb piramisjáték, aminek megint rengetegen bedőltek

• 2024. január 27., szombat •
Feljelentést és soha nem látott, másfél milliárdos bírságot kapott a Falcon cégcsoport és annak vezetője, akik a felügyeleti vizsgálat szerint színes-szagos ígéretekkel milliárdos nagyságrendben gyűjtöttek pénzt több ezer embertől.
Itt az újabb piramisjáték, aminek megint rengetegen bedőltek

Itt az újabb óriási piramisjáték, aminek megint rengetegen dőltek be. Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az Indexnek elmondta, a Falcon Kereskedőház Kft., majd utána a Falcon Benefit Kft. egy magánszemély vezetésével úgynevezett utalványokat kínált ügyfeleinek - írja az Index. Állításuk szerint ezeket számtalan kereskedőnél be lehetett volna váltani – a felügyelet azonban nem talált egyetlen ilyet sem. A feltételek szerint az az ügyfél, aki nem váltotta termékre az utalványát pár hónap múlva, amikor azok lejártak, nagy hozammal gazdagodott.

A LEGNÉPSZERŰBB AJÁNLATNÁL UGYANIS AZ UTALVÁNY NÉVÉRTÉKÉNEK CSAK A FELÉT KELLETT BEFIZETNI, 3 HÓNAP MÚLVA VISZONT AZ ÜGYFÉL A TELJES ÁRAT KAPTA VISSZA, VAGYIS MEGDUPLÁZTA A BEFIZETÉSÉT.

Az utalványok mellett az ügyfelek egyébként különféle megnevezésű, a mindennapi életet megkönnyítő „programszerződéseket” is köthettek, mint például üzemanyagprogram, pelenkaprogram. De végső soron ezek lényege szintén az volt, hogy a befektetők megduplázhatták a pénzüket.

Ezer forintból 16 ezer

Azt, hogy az ajánlat mennyire irreális, a felügyeleti szóvivő szerint jól szemlélteti, hogy a Falcon cégek által kínált, garantáltnak mondott hozamszámítással egy ügyfél ezer forintjából és a 3 hónapos lejáratú szerződéssel, majd a kapott pénz újrabefektetésével az év végére 16 ezer forintot tehetne zsebre.

A CÉGEK ÁLTAL ÍGÉRT ÉVESÍTETT KAMAT AZ ÚJRABEFEKTETÉS FIGYELEMBEVÉTELÉVEL TEHÁT 1500 SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ LENNE. EZ A KOMMUNIKÁCIÓ SZERINT GARANTÁLT, AZAZ KOCKÁZATMENTES. EGY ÉV ALATT LEGÁLIS KERETEK KÖZÖTT KOCKÁZATMENTESEN EGÉSZEN EGYSZERŰEN NEM LEHET MEGTIZENHATSZOROZNI A BEFEKTETÉSÜNKET.

Nyilvánvaló, hogy ekkora megtérülést senki sem tud szavatolni ilyen rövid idő alatt, ráadásul egy nagy és folyamatosan bővülő ügyfélkör számára. Ezt a hozamot normális üzleti metodika alapján nem lehet kitermelni. A kezdeti visszafizetéseket így valójában a később csatlakozók pénzéből fedezték. Aki tehát egy ilyen konstrukcióban esetleg van olyan szerencsés, hogy visszakapja a pénzét, az jellemzően valójában valamelyik befektetőtársa pénzét kapja meg. Ezekben a konstrukciókban csak az a kérdés, mikor dől össze a piramis, és ragad be az ő befektetése is.

„Szakértői” bűvszavak

Binder István szerint a Falconnál a legtöbb érdeklődőnek és a cégek munkatársainak azt mondták, hogy kriptoügyletekből származik a pénz, „robotokkal kereskednek”, de volt, aki ingatlanbizniszről és devizakereskedésről is hallott. A cégvezetés a kriptovilágban jártas beavatottak számára ismert szakkifejezéseket – például a dollárt helyettesítő kriptovaluta (USDT), a digitális fájlok tulajdonjogát hitelesítő kriptoeszköz (NFT) – ismételgetett mindenki előtt. Több millió dolláros nyereségről beszéltek. Az emberek nem tudták, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak, de felnéztek a „szaktudásra”, és elhitték, hogy van ilyen – többen talán azért is, mert hinni akarták. 

A Falcon-vezető még az MNB-nek is magabiztosan nyilatkozta, hogy 45 helyen van kriptoszámlájuk, saját NFT-tőzsdét működtetnek, sőt már létezik általuk kibocsátott – s állításuk szerint több ezer ügyfél által jegyzett – önálló kriptoeszközük is. Valódi befektetésnek, tényleges értéket képviselő eszközöknek azonban a felügyeleti szakemberek semmi nyomát nem találták, úgyhogy ehelyett inkább az ügyfelektől elvett pénzek tényleges útvonalát kezdték felderíteni.

A beszervezők is szépen kerestek

Arra a kérdésre, hogy sikerült rövid idő alatt több ezres ügyfélkört kiépíteni a vállalatnak, Binder István arról hívta fel a figyelmet, hogy a cégek professzionálisnak tűnő honlapot működtettek, folyamatosan kommunikáltak a közösségi médiában és üzletközpontokban, szép termekben több száz fő előtt tartottak előadásokat. Erőteljesen alkalmazták a „szakértő vezető” személyes meggyőző képességét, aminek hasznát aztán a főváros mellett több megyeszékhelyen működő irodáikban is lefölözték, megannyi új ügyfélszerződés formájában. Ügyes marketingszlogenekkel az emberek valós szükségleteire fókuszáltak.

A munkatársaknál persze emellett hatásosak lehettek a jutalékok is, amihez több szintből álló MLM-rendszerű javadalmazási rendszert alakítottak ki. Aki behozta az ügyfelet, annak a – hozammal növelt – befizetés 10 százaléka járt a szerződéskötés után. Ha ő a piramis felsőbb szintjén volt, az alatta lévő kör üzleteiből 5-5 százalék, a még lejjebb lévők esetében 2,5, illetve 1,25 százalék ütötte a markát. S persze voltak más ösztönzők is: a régiós vezetőknek például autó is dukált.

Sápot szedtek a fedősztoriért is

Mivel az ügyfeleket eleve nem az utalvány, hanem a befektetési lehetőség érdekelte, döntő többségük el sem kérte a fedősztorinak kitalált utalványait, noha – egészen abszurd módon –

A FALCON A VALÓJÁBAN GYAKRAN NEM IS LÉTEZŐ UTALVÁNYOK „ŐRZÉSÉÉRT”, ILLETVE AZ ADMINISZTRÁCIÓS KÖLTSÉGEKÉRT MÉG KÜLÖN KÖLTSÉGET IS FELSZÁMÍTOTT.

A vállalat munkatársai számára pedig szinte természetes volt, hogy ezekkel – ha kivételesen esetleg ki is állították – sehol nem lehet fizetni.

2,3 milliárd forintot zároltak

Az MNB már vizsgálata elején, 2022-ben – törvényi felhatalmazás alapján – blokkolta a Falcon honlapját, az eljárás lezárásáig ideiglenesen megtiltották a jogosulatlan tevékenységet, és minden létező kommunikációs csatornán figyelmeztette a közvéleményt arról, hogy a cégcsoportnak nincs engedélye pénzügyi szolgáltatásra, illetve rendőrségi feljelentést is tettek. Binder István szerint bizonyos, hogy ezzel sok embert óvtak meg a rossz lépéstől. A vizsgálat során felderítették és zárolták a cégcsoport többtucatnyi, különböző devizákban vezetett bankszámláját, amivel 2,3 milliárd forintos értékben mentettek meg ügyfélvagyont, a pénzt pedig a nyomozó hatóság vette át.

A felügyeleti szóvivő szerint a Falcon vezetői a vizsgálat hírére nagyjából ugyanazt a mintázatot követték, amit az MNB szakemberei hasonló ügyekben már láttak: a cég az ügyfelek hitegetésébe fogott, újabb mézesmadzagokat kínált, néha finom presszióval élt feléjük. Eközben pedig folyamatos volt a fogyasztók érdekeit védő, a vizsgálatát végző MNB hibáztatása. Az ügyfeleknek először azt mondták, hogy minden rendben, mindenki a pénzéhez jut, s a „formális felügyeleti vizsgálat” – ami miatt most nem fizethetnek a velük szerződőknek – rövidesen véget ér.

Azt is hozzátették, hogy aki most elmegy, többé már sohasem lehet a befektetőjük. Később azt kommunikálták, hogy az MNB által – úgymond – „egyedül kifogásolt” utalványozást befejezték. Ennek a látható jele annyi volt, hogy felmondták az utalványszerződéseket, későbbi kifizetéseket ígérve. Innentől – szólt a cég ügyfél-tájékoztatása – már „csak” a kripto- és NFT-kereskedést folytatják, ami majd „nagyon jövedelmező lesz”. Ígértek egyesületté alakulást, az ügyfélpénzek kriptoeszközökbe forgatását, és még sok mindent. Akadtak ügyfelek, akikkel nyilatkozatot írattak alá, hogy ők igenis vásárolhattak az utalványukkal. A felügyeleti szakemberek megkeresésére utóbb ezt az állítólagos vásárlási lehetőséget minden érintett befektető tagadta.

Több bűncselekményt gyanítanak

Az MNB által feltárt tényállás alapján ebben az ügyben biztos, hogy bűncselekmény történt. Binder István szerint, bár az MNB a pénzügyi jellegű tevékenységek engedély nélküli végzését állapíthatja csak meg, ők most emiatt intézkedtek – ez már önmagában is bűncselekménynek minősül. A beszerzett és a rendőrségnek átadott adatok ugyanakkor a felügyelet szerint – a jogosulatlan pénzügyi tevékenység mellett – annak a lehetőségét is felvetik, hogy a vizsgált konstrukció eleve csalásra, illetve piramisjáték szervezésére irányult, az utalványokra hivatkozás kezdettől csak ezek leplezésére szolgált. Ezek már kifejezetten súlyos megítélésű vagyon elleni bűncselekmények, amiket a rendőrségnek van lehetősége vizsgálni.

Külföldön is megjelent a Falcon

Binder István szerint ezzel együtt sem árt az óvatosság:

MAGYARORSZÁGON KÍVÜL MŰKÖDIK MÉG OLYAN, A FALCONHOZ KÖTHETŐ HONLAP, AMI ALAPJÁN NEM KIZÁRT, HOGY FOLYTATNI AKARJÁK.

Az MNB és a nyomozó hatóság – ahogy eddig is – azonnal intézkedik, és megvédi az ügyfeleket, ha ennek bármi jelét látná.

A felügyeleti szakember szerint az a volt Falcon-ügyfél, aki még nem tette meg, mihamarabb forduljon a rendőrséghez, és tegyen feljelentést, ezzel is segítve a nyomozást. A gyors bankszámlazárolásoknak köszönhetően a polgári jogi igényt beterjesztő ügyfeleknek az MNB által megmentett 2,3 milliárd forintból lehet esélyük kártalanításra, ám ennek mértéke, aránya csak a nyomozás és az egyéb eljárások nyomán derül majd ki.

Churchill igazsága 

Binder István szerint időről időre felüti a fejét egy-egy hasonló piramisjáték, és sok ember pénze ég el egy-egy ilyen visszaélésben. Pedig csak Churchill figyelmeztetésére kellene figyelni: „nincs ingyenebéd”.

ELEVE LEGYEN GYANÚS, HA VALAKI IRREÁLISAN MAGAS PROFITTAL KECSEGTET, RÁADÁSUL RENDKÍVÜL GYORSAN ÉS ÁLLÍTÁSA SZERINT KOCKÁZATMENTESEN. EZ LEHETETLEN!

Nincs olyan kockázatmentes és legális befektetés, amivel pár hónap alatt garantáltan meg lehet duplázni a megtakarított pénzünket.

A felügyeleti szóvivő arra is figyelmeztet: ne dőljünk be az ügyintézés, előadások helyszínén látott modern irodáknak, a csillogó-villogó „körítésnek” sem. Binder István Warren Buffett, a XX. század egyik legsikeresebb befektetőjének véleményét is a befektetésekben gondolkodók figyelmébe ajánlja:

merő szerencsejáték, ha olyasmibe fektetünk be, amit nem értünk.

Befektetési szolgáltatást Magyarországon csak ellenőrzött keretek között lehet végezni. Ezért a pénzünk befektetése előtt érdemes előzetesen leellenőrizni a szolgáltatót, például az MNB ügyfélszolgálatán, internetes piaci keresőjében vagy a megyeszékhelyek Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodáiban. Itt utánajárhatunk annak, hogy a cégnek van-e engedélye, s mi a tényleges tevékenység, amit végezhet, mi az a termék, amit kínálhat nekünk. Rögtön kiderül ilyenkor, hogy legális-e az adott piaci szereplő.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Forrás: index.hu
 

közösség

további frisss

lap tetejére