Ezeket kell tanulni ma Magyarországon a topszakmákhoz

vg.hu • 2023. szeptember 24., vasárnap •
Az OKJ-rendszer megszűnt, de a felnőttképzés virul, és mivel az élethosszig tartó tanulás a jövő legfontosabb skillje, mindenkinek érdemes ránéznie, mivel egészíthetné ki a már meglévő tudását. Szentesi Péterrel, a felnőttképzés területén több évtizedes gyakorlattal rendelkező Perfekt Zrt. vezérigazgatójával gondoltuk át, mivel kell számolnia ma egy munkavállalónak, ha versenyképes akar maradni.
Ezeket kell tanulni ma Magyarországon a topszakmákhoz

A vg.hu interjúja.

Melyek a legkeresettebb szakmai képzések ma Magyarországon?

A munkaadók az összes kékgalléros szakmában keresnek munkaerőt: a villanyszerelőtől kezdve az építőipar minden területén hiány tapasztalható. Most, hogy lelassultak a beruházások, talán már nem olyan égető a helyzet. Jelentős autóipari cégek vannak jelen hazánkban, ezeknek nagyon sok szakképzett munkatársra van és lesz szükségük. Bármennyire is automatizált ez a terület, ugyanúgy felszippantja a gépkezelőket, a technikusokat, mint a mérnököket. Továbbra is keresettek az informatikusok – néhány napja szoftverfejlesztőből több mint hatszáz álláslehetőséget találtam az egyik álláskereső portálon. Ennek az egyetemi szintje a Műegyetem vagy az ELTE, de ha valakinek nincs módja a felsőoktatásban tanulni, vagy ennyi energiát nem tenne bele, akkor a törvény által engedélyezett, rövidebb szoftvertesztelő és -fejlesztő képzéseket tudja elvégezni. A munkavállalói oldalról az alapképzések a legkeresettebbek, amelyek biztos bázist adnak, mint a könyvelő, az adótanácsadó. Ami nagyon jó, hogy egy könyvelői képzettséggel is tovább lehet lépni – például a nemzetközi számvitel irányába. Ez ahhoz segít hozzá, hogy valaki még hatékonyabb lehessen a munkájában, azaz hosszú távon sikeres maradjon. A közösségimédiamenedzser-képzés szintén keresett. A dajkaképzést is sokan választják – a külföldi dajka és babiszitter munkavállalásához nagyon jól jön a képzettséget igazoló papír.

Mit tanuljon az, akit nem vettek fel egyetemre vagy főiskolára, és emiatt most ősszel döbben rá, hogy előtte áll egy üres év?

A következő felvételire történő felkészülés mellett nyilvánvalóan érdemes olyat tanulni, ami a választott szakmájához kapcsolódni fog. Például pénzügyi vagy közgazdasági intézménybe készülők elkezdhetnek egy könyvelői vagy adószakértői képzést, amelyek ugyan egy-másfél évig tarthatnak, de egyrészt általuk gyakorlati tudás szerezhető, másrészt néhány itt teljesített tantárgy akár a felsőoktatásban is beszámítható. A munkaügyi és tb-ügyintéző-képzés azoknak lehet megfelelő, akik emberekkel szeretnének foglalkozni, back-office-ban képzelik el magukat, például egy HR-osztályon. Az is elképzelhető, hogy a diákok teljesen mást szeretnének tanulni ebben az egy évben, mint amilyen irányú pályára készülnek, de úgy alakítanák, hogy a tudásuk több szakmában is alkalmazható legyen, nekik ajánlanám a már említett közösségimédiamenedzser-képzést, ahol strukturáltan, hozzáértő szakemberektől, influenszerektől tanulhatnak erről a témáról, amely már szinte minden munkaterületet érint. A junior szoftvertesztelő képzésünk is hasznos, amely a szoftverfejlesztő munkakör „előszobája”, informatikus végzettség nélkül is elvégezhető, például bölcsészeknek is javaslom.

Egy bölcsész agy is megbirkózhat a szoftverfejlesztéssel?

Én húsz éve tanítok, és eleinte matematikát oktattam. A pályafutásom alatt talán egy-két olyan emberrel találkoztam, akire azt mondanám, hogy nem volt „matekos”, de megfelelő odafigyeléssel a matematika struktúráját, rendszerszemléletét át lehet adni. A bölcsészek nyelvtant, társadalomtudományt vagy idegen nyelvet tanulnak, ugyancsak komoly struktúrákban kell gondolkodniuk, véleményem szerint felkészültek a problémamegoldás módszertanából. 

Egy bölcsész nincs elvágva mindentől, amiben számok szerepelnek, 

csupán ugyanazt kell alkalmaznia egy másik területen, ami már a fejében van. Tévhit, hogy ötös emelt szintű matekérettségi vagy mérnöki tudás kellene egy informatikai képzés teljesítéséhez. Itt is le kell győzni a számokkal kapcsolatos szorongást, de ezúton biztatom őket: meg tudják csinálni. 

Ahogy a topszakmákat sorolta, pont arra gondoltam, hogy egy nem reál beállítottságú ember hogyan szerezhet jól fizető állást magának.

A Világgazdasági Fórum rendszeresen közzétesz egy tanulmányt a Munka jövője címmel. Ebben háromszáz oldalon át több ezer cégvezetővel készített interjú alapján vetítik előre, hogy miként alakul a munkaerőpiac. A legutóbbi kiadványban azt olvashattuk, hogy a jövő munkavállalóinak szükségük lesz analitikus gondolkodásra, kreativitásra és tanulási, megújulási képességre – ezt a humán beállítottságúak is mind tudják. Nem a sikeres vállalkozókról beszélek, ők egészen más személyiségek, és amit tudnak, az nem is biztos, hogy tanítható – itt a munkavállalókról van szó. Annyi minden változik manapság körülöttünk, hogy 

az ember egyik legfontosabb képessége az adaptáció,

hogy új helyzetekhez, új rendszerekhez, folyamatokhoz, termékekhez tudjon alkalmazkodni. Cégvezetőként tapasztaltam, hogy bármikor átalakításra – nem elbocsátásra – került sor, a legnagyobb probléma mindig a szervezeti ellenállás volt. Az emberek rettegtek attól, hogy meg kell szokniuk, tanulniuk valami újat. Ezen a szorongáson aztán fél év múlva csak nevettek, mert kiderült, hogy egyáltalán nem ment nehezen. Azt kell megérezni, hogy jó dolog fejlődni, tanulni, és máris sokkal könnyebb szembenézni a változásokkal.

Felnőttképzés: negyven felett is lehet váltani

Az új munkaerőpiaci trendek már nem is a lifelong learning (LLL), hanem a lifelong skilling (LLS) jelentőségét hangsúlyozzák – mi a különbség? 

A lifelong learning az élethosszig tartó tanulás, a lifelong skilling esetében viszont a képességekben megmutatkozó sokoldalúságot hangsúlyozzuk. Azaz új képességeket és tudásrészeket kell elsajátítanunk, nem feltétlenül lexikális tudást. Én például végzős doktoranduszhallgató vagyok a Corvinus Egyetemen, és ha azt jövő tavasszal remélhetőleg lezárom, elhatároztam, hogy utána programozást fogok tanulni, mert érdekel. 

Negyvenes cégvezetőként munka, és amellett, hogy viselkedéstudományt tanít a Corvinus döntéselmélet tanszékén, miért vágott bele a doktori iskolába?

Egyrészt kíváncsi voltam, hogy meg tudom-e csinálni. Másrészt nyugdíj előtt már csak tanítani szeretnék, viszont ahhoz, hogy ebből méltó módon meg tudjak élni, az akadémiai pályát is el kellett indítanom. 

Az a kapacitás, hogy az ember akar és hajlandó tanulni, változni, nem csak a fehérgalléros munkavállalók között kell hogy működjön?

A munkaerőpiac azt diktálja, hogy mindenki képes legyen változni. Foglalkozunk kékgalléros kollégák képzésével is, esetükben például két-három évente kijön egy új CNC-gép vagy 3D-nyomtató, aminek a kezelését meg kell tanulni, hogy a munkát folytatni tudják. A képzéseknek ugyancsak a munkaerőpiac elvárásait kell követniük. Ha új cégek lépnek be a hazai piacra, ha új üzleti modellek működnek, ahhoz a társadalomnak és a képzőknek is alkalmazkodniuk kell.

Negyven felett is lehet váltani? Akár kényszerből, akár vállalkozó kedvből?

Lehet, szakmát is. Aki vállalkozó kedvű, és tisztában van a képességeivel, az igényeivel, az nem igazán szorul segítségre. Aki viszont kényszerből kerül ebbe a helyzetbe, annak igyekszünk az ezzel együtt járó szorongását csökkenteni, és megnyugtatni. 

Most épp egy hatvan körüli munkavállalónak segítettünk abban, hogy miként lehet jól „csomagolni” azt, amivel eddig foglalkozott,

és mit kellene tanulnia ahhoz, hogy legyen állása. Ez nem atomfizika, egyszerűen az önkorlátozó szorongást kell minimalizálni, mert igenis lehet munkát találni ma Magyarországon. 

Mi az, ami a jövőben változni fog a felnőttek továbbképzésében?

Bejön a mikrotanúsítvány fogalma. Ez azt jelenti, hogy rövid, célorientált, részproblémák megoldására kifejlesztett képzésekkel fogunk találkozni a jövőben. Ezek elemi, építőkocka jellegű skillek, tudáscsomagok lesznek, amelyek azzal is járnak, hogy a szakmákat fel kell tudni bontani apró részekre, amelyek egy másik szakmához kapcsolódva adhatnak hasznos többlettudást. CNC-gép-kezelő vagy? A cégnél szükség lenne arra, hogy egy másik géphez is érts? Tanítsunk meg rá! Eleinte az illető nem lesz annak a gépnek is a mestere, de érteni fog hozzá, új perspektívát kap. Egy pékség hirdetésében nemrég láttam, hogy az eladó munkaköréhez fontos lenne, ha értene az illető a közösségi médiához, és időnként kitenne néhány posztot munka közben. Ezek a gyors, pár napos mikroképzések könnyen teljesíthetők, átjárhatók lesznek, belföldön és külföldön is elfogadott bizonyítvánnyal. 

közösség

további frisss

lap tetejére