Egy éve ezekben a napokban adták be az első Covid elleni vakcinát Magyarországon, és az új évnek már úgy indultunk neki, hogy megkezdődött a legveszélyeztetettebb rétegek oltása. Hogy emlékszik vissza erre az időszakra?
Száz éve nem volt ehhez fogható világjárvány, és 2021 elején a harmadik hullám tetején jártunk. Ebben az időszakban - 2020 novembere és 2021 májusa között - minden pénteken önkéntesként dolgoztam a Markusovszky Kórház onkológiai járóbeteg szakrendelésén. Kikérdeztem az érkezőket, lázat mértem, nyilatkozatot írattam velük, egyszóval segítettem kiszűrni a Covid-gyanús eseteket, és ha ilyen előfordult, átirányítottam az illetőt a megfelelő osztályra. Ha más-más betegúton is, de mindenki megkapta a számára szükséges ellátást, ezt hangsúlyozni kell. Magyarországon az egészségügy - elsősorban az orvosoknak és a nővéreknek köszönhetően - mindvégig állta a sarat. Mindenkinek jutott lélegeztetőgép, volt elég ágy, és orvos is.
Sok orvostanhallgatót és önkéntest is bevontak a munkába!
Így van, ők is, és például a Mentőszolgálat munkatársai is emberfeletti munkát végeztek. Büszke vagyok rá, hogy a nagyobbik nevelt lányom, bár rendkívül jó eredményei révén több neves európai egyetemre mehetett volna továbbtanulni, ő épp a járvány ideje alatt szerzett tapasztalatai miatt úgy döntött, hogy a SOTE általános orvostudományi karát választja. És ugyanilyen büszke vagyok saját lányomra, aki a Péterfy Kórházban dolgozik klinikai szakpszichológusként, és a függőségben szenvedő betegekkel foglalkozott mindvégig. A legkevesebb tehát az én önkénteskedésem volt, de boldog vagyok, hogy a szombathelyi kórház elfogadta a segítségemet. Nagyapám oladi bíróként a 30-as években, az árvíz idején, a patakban gázolva mentette az embereket, ilyen példa után nehéz ölbe tett kézzel várni a vész elmúltát.
Közben nemcsak az emberéletekért, hanem a gazdaságért is aggódott mindenki.
Az Eurostat közzétette a többlethalálozási számokat, és ezek itthon is az uniós átlag szintjén alakultak. Ami a gazdaság újraindítását illeti, a visszaesés korrigálása fényesen sikerült. A kormány támogatta a munkavállalók bérét, a középvállalkozások esetében megfelezte a fizetendő iparűzési adót. Igen, itt, Szombathelyen is, de amikor azt hallom, hogy "elvették Szombathelytől", meg kell kérdeznem, hogy "ki az a Szombathely"? Hiszen Szombathely nem az önkormányzatot jelenti, hanem Szombathely mi vagyunk, mindannyian. És ha egy vállalkozó azért tudta megtartani a munkavállalóját, mert kevesebbet kellett befizetnie az önkormányzat kasszájába, akkor Szombathelyen is segítettünk. Némileg a járvány alatt csökkent a foglalkoztatottság, de csak rövid időre, mert látható, hogy már a nyáron (2021) többen dolgoztak Vas megyében, mint az utolsó békés év, azaz 2019 nyarán. A foglalkoztatottság meghaladta Vas megyében a 75 százalékot, megjegyzem, 2010-ben 56 százalék volt Magyarországon ez az arány. Így lehetséges most, hogy úgy alakul a bruttó hazai termék, hogy abból elég sok mindenre futja.
Melyek voltak a legfontosabb intézkedések?
A nyugdíjprémium, a 3 helyett 5 százalékos nyugdíjemelés, sőt a teljes 13. havi nyugdíj. De futja arra is, hogy a 25 év alattiak ne fizessenek januártól személyi jövedelemadót, illetve arra, hogy csökkentsük a munkát terhelő adókat, fölemeljük a minimálbért 200 ezer forintra. Hozzáteszem, az ellenzék ezen a szavazáson nem vett részt, egyik intézkedést sem szavazták tehát meg. Ahelyett, hogy erről voksoltak volna, inkább tartottak a Parlament előtt egy sajtótájékozatót, és bejelentették a népszavazási aláírásgyűjtésüket az álláskeresési járadék folyósítási idejének növeléséről. Azt szeretnék, ha 90 nap helyett 270 nap lenne ez az időszak. Ez egy őrületes ellentmondás egyébként, mert ma már csak az nem dolgozik, aki nem akar, tehát nincs olyan probléma, amit így kellene orvosolni. Három hónap alatt el lehet helyezkedni. Akinek nem sikerül, annak rendelkezésére áll a közmunka program is. Az utóbbi időben egyharmadára esett vissza a közmunkáslétszám, ami azt mutatja, hogy jól betölti a neki szánt szerepet, visszavezette az embereket az elsődleges munkaerőpiacra. És ami talán a legfontosabb, hogy jövő esztendőben február 15-ig minden gyermeket nevelő szülő az átlagbér adótartalmának mértékéig - szülőnként legfeljebb 800 ezer forintig - visszakapja az idén befizetett személyi jövedelemadóját. Az ország javuló gazdasági helyzete ezt bizony megengedi. De említhetném év elejéről az otthonteremtési támogatást, a 3 millió forintos ajándékpénzt. Tény, hogy a megnövekedett kereslet az építőiparban áremelkedést hozott, ám a kormány beavatkozott. Tudni kell, hogy az építőipar a motorja az egész gazdaságnak.
Hasonló beavatkozásra volt szükség az üzemanyagáraknál is.
Így van, és a rezsicsökkentés már a kisvállalkozásokat, önkormányzatokat is érinti. Be tudnak jelentkezni az egyetemes szolgáltatói tarifába, érdekes, hogy éppen az a Hódmezővásárhely jelentkezett be elsők között, amelynek polgármestere - Márki-Zay Péter - ostobaságnak nevezte a rezsicsökkentést. Most azonban már az ottani önkormányzati intézmények is a kedvezményes lakossági tarifával fizetik a gáz és a víz árát.
Európa több országát fenyegeti idén télen energiaválság, nálunk mi a helyzet?
Jó hosszú távú szerződéseink vannak, és a gáztárolók is tele vannak. Meg kell jegyezni, hogy a szén-dioxid-kvótákkal egyfajta spekuláció folyik, és vannak költségek, amelyek végül a fogyasztónál csapódnak le, többek közt ez az oka a magas energiaáraknak, de Magyarország biztonságban van. Ez egy fontos kérdés, természetesnek vesszük, alig beszélünk róla, azonban rengeteget költünk rá. Nem engedtük meg, hogy átjáróház legyen az ország, és járvány idején papír nélküli tömegek haladjanak át rajtunk, ennek is hatalmas költségei voltak. Nem véletlen, hogy napirenden van a kerítések és más határvédelmi intézkedések költségeinek megtérítése. És szintén a biztonságról: a törvényhozásnak, valamint a rendőrség fellépésének köszönhetően a korábbiak töredékére esett vissza a bűnözés Magyarországon. Javult a közbiztonság, és ezt mindannyian érezhetjük. Ugyanakkor az ország most megerősíti és korszerűsíti a honvédelmét, pótolja az elmaradt beruházásokat, mert ez a szabadságunk és biztonságunk végső garanciája.
Rendezi a kormány a juttatásaikat is. Ezenkívül hol lesz még ilyen intézkedés?
Úgynevezett fegyverpénz címén 600 ezer forint körüli összeget kapnak a katonák és a rendőrök, továbbá 10 százalékos illetményemelés is lesz. Megemlítem az ápolók 21 százalékos béremelését, azt, hogy hatályba lép az orvosi béremelésnek egy újabb üteme, eszerint a folyamat végén egy 40 év szolgálati idővel rendelkező szakorvos több mint bruttó 2 millió forintot fog keresni. Összességében egyébként 71 százalékkal javítottuk ebben a ciklusban az ápolók illetményét - beleértve a mostani 21 százalékos emelést is. De 20 százalékos illetményemelés történik a kulturális ágazatban, és a szociális ágazatban foglalkoztatottak bére is 20 százalékkal nő, ők szintén hatalmas terhet viseltek a járványban. Folytatódik a pedagógusok béremelése is, most újabb 10 százalékos emelést jelentett be a kormányfő, és 2023-ban egy nagyobb léptékű rendezés is várható.
Mi volt az idei évben a legjelentősebb fejlesztés Szombathelyen? Mit emelne ki?
Egyértelműen a Schaeffler új üzeme. Figyelembe kell venni, hogy 2019 októberében, tehát már az önkormányzati választások után döntött úgy a kormány, hogy ezt a szombathelyi fejlesztést 5 milliárd forinttal támogatja. Látszik, hogy a támogatás odaítélésekor nem volt akadály a kormány és az önkormányzat ellentétes politikai színezete. Ez a beruházás hosszú távra komoly adóbevétel-növekedést jelent a városnak, de új munkahelyeket is teremt, és ne felejtsük el, hogy a cég 2 milliárd forintot fizetett azért a szombathelyi telekért, amelyen megépült az új üzem, azaz közvetlenül is profitált az önkormányzat ebből. Ez a beruházás a 21. század legaktuálisabb irányát mutatja meg, ugyanis elektromos autókhoz gyárt alkatrészt. Itt kell megjegyeznem, hogy szintén Szombathely helyzetén javít az az intézkedés, amelynek keretében az állam átvette a Haladás Sportkomplexumot, most már az MMIK-t is működteti, és a színházak fenntartásába is jelentős mértékben beszállt.
A kistelepülések milyen segítséget kaptak idén?
A hagyományos fejlesztési forrásokon felül elindult a Magyar Falu Program is, amelynek célja, hogy csökkentse, minimalizálja a különbséget a városi és a falusi életminőség között, de úgy, hogy a falusi élet előnyei megmaradjanak. Ennek köszönhetően a választókörzetemhez tartozó 11 település jelentős fejlesztési forrásban részesült, például Sében teljesen új óvoda épül, míg Náraiban bővítettük és felújítottuk azt. Rengeteg helyen történt ilyen épületrekonstrukció, de útaszfaltozás és járdaépítés is sok községben volt, többek közt Toronyban. Rendbe tudták tenni a falvak a ravatalazót, Bucsuban már épül az új egészségház, ahol háziorvosi, gyerekorvosi rendelő és védőnői szolgálat működik majd. Épülnek bölcsődék, felújítottuk a közösségi tereket, összességében az elmúlt négy évben majdnem 4 milliárd forint fejlesztési forrás jutott a falvaknak. A most lezáruló uniós fejlesztési ciklusban pedig Szombathelynek több mint 200 milliárd forint jutott, nehéz is lenne felsorolni, mi mindenre - 86-os útra, uszodára, sportkomplexumra, Brenner iskolára, víztoronyra, piacra -, ugyanakkor az előttünk álló hétéves ciklusban legalább 330 milliárd forintra nő ez az összeg. Megépül az északkeleti elkerülő út, a kőszegi gyorsforgalmi út és a Szombathely-Egyházasrádóc négysávos út.
Lezárult egy hosszú történet idén: Noel gyógyulásáért küzdött Ön is, a munka neheze most már a pusztacsói kisfiúra vár.
Horváth Noelnek az izomsorvadással járó SMA betegsége miatt szüksége volt egy gyógyszerre, ami 700 millió forintba kerül. Ez a végleges gyógyulás reményét jelenti számára. A helyzet tarthatatlanságát Kásler Miklós miniszter és a kormány is felismerte, és a gyógyszergyártóval akkor indítottak tárgyalásokat az esetleges állami beszerzésről, amikor én elkezdtem Noel ügyében lobbizni. A megállapodás megszületett: minden érintett kisgyermek megkapta vagy megkapja a közeljövőben az említett gyógyszert úgy, hogy a költségeit az állam állja. Jó érzés, hogy sikerült elérni: ilyen extrém magas kiadással járó kezelést is megkaphatnak az SMA-s gyerekek úgy, hogy már nem kell ehhez gyűjtést szervezniük. Erkölcsi kötelességünk biztosítani, hogy egy ezeréves civilizált európai államban nem hagyunk ott senkit az út szélén, akármilyen sokba is kerül. Ami Noelt illeti, Mikulás-nap táján meglátogattam, még segítséggel közlekedik, mert van egy csípőproblémája is, de a kezelésre nagyon jól reagált. A gyógyulás, a felépülés megkezdődött, Noel a legjobb úton halad a teljes élet felé.
Zajlik a Szombathely 300 konzultáció, folyamatosan érkeznek Önhöz a visszajelzések. Mik a tapasztalatai, fontos-e a szombathelyieknek, hogy ily módon kommunikáljon velük? Milyen jövő évet képzel el a városnak?
Áldott, boldog karácsonyt kívánok, és bízom benne, a hogy a következő év még az ideinél is sikeresebb lesz! Jó lenne végre magunk mögött tudni a járványt, és a gazdaság fellendítésén kellene továbbra is dolgozni, hogy biztosak legyenek a munkahelyek, hogy nőni tudjanak a fizetések, hiszen ne feledjük el, hogy az elmúlt időszakban évről évre mintegy 10 százalékkal emelkedtek a bérek. Jó reményünk lehet arra, hogy ha marad az 5 százalék körüli GDP-növekedés, akkor az öröklött lemaradásunkat Európához képest jelentősen mérsékelni tudjuk, és belátható időn belül eljuthatunk ugyanarra a fejlettségi szintre. Ez egyáltalán nem üres álmodozás, a számokból következik! A Szombathely 300 konzultációt azért tartom rendkívül fontosnak, mert sokat munkálkodtam azon, hogy összekapcsoljam az Európai Unió, a kormány és a város szálait, a fejlesztés irányait, és már csak az hiányzik, hogy a szombathelyiek is hozzászólhassanak. Nos, erről szól a konzultáció, és kérek mindenkit, hogy töltse ki, szóljon bele 300 milliárd forintnál is több pénz elköltésébe!
