Angolérettségi: a feladatok senkit nem leptek meg

eduline-szróbert • 2014. május 08., csütörtök •
„Korrekt feladatsort kaptak a diákok, megfelelt a középszintű érettségi elvárásainak, nyelvi szintjének” – mondta az eduline-nak Tornóczi Ágnes, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgafejlesztője és vizsgáztatója, hozzátéve: egy-egy feladat volt problémás, elsősorban az olvasott szöveg értését mérő részben voltak olyan kérdések, amelyekre nem volt egyértelmű a válasz.
Angolérettségi: a feladatok senkit nem leptek meg

A legproblémásabbnak az első, különböző teafajtákról szóló szöveghez kapcsolódó feladatot tartja – a diákoknak a szöveg elolvasása után nyolc állításról kellett eldönteniük, hogy igazak, hamisak, esetleg nincs információ róluk a megadott ismertetőben. Voltak azonban olyan állítások, amelyek nem feleltek meg teljes egészében a szöveg tartalmának. „Mivel a vizsgázók azt is bejelölhették, hogy az adott állításról nincs információ, elképzelhető, hogy azoknál az elemeknél is ezt választották, amelyek nem voltak egyértelműek” – mondta az Euro Nyelvvizsga Központ munkatársa, hozzátéve: az sem volt egyértelmű, hogy az egész szövegben vagy csak egy adott bekezdésben kellett-e keresni az információkat.

„A kérdések bekezdésenként haladtak, de a hetes állításról csak akkor tudták megállapítani, hogy igaz vagy hamis, ha visszatértek az első bekezdéshez” – magyarázta.
Vas Éva, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint nem volt különösebben nehéz a középszintű feladatsor, erre számítottak a diákok – igaz, az olvasott szöveg értését tesztelő rész első feladata szerinte is problémát okozhatott a vizsgázóknak. „Jól megszokott feladattípusról van szó, és a téma sem volt idegen, viszont volt olyan állítás, amelyről a szöveg alapján nem lehetett eldönteni, hogy igaz vagy hamis. Kérdés, mit tartalmaz majd a megoldókulcs” – mondta.

Berta Anikó középiskolai angoltanár is úgy gondolja, hogy a feladattípusok senkit nem lephettek meg, a 2013-as októberi középszintű érettségin is hasonló feladatokat kaptak a diákok. „A témák változatosak voltak, az olvasott szöveg értését tesztelő feladatsor utolsó szövege kifejezetten szórakoztató volt” – mondta, hozzátéve: a nyelvhelyességi feladatsorhoz kapcsolódó szövegekben volt egy-két nehezebb szerkezet, de ezeknek az ismerete nem volt szükséges a megoldáshoz.

Nyelvhelyesség, íráskészség

Tornóczi Ágnes szerint sem volt probléma a nyelvhelyességi feladatsorral, az egyetlen kérdés az, hogy a javítók hányféle megoldást fogadhatnak majd el. „Az íráskészséget mérő feladatok is megfeleltek a szintnek, teljesen érthető volt az utasítás, és a megadott témák is közel állnak a diákokhoz” – tette hozzá.

Berta Anikó szerint elképzelhető, hogy néhány diák megijedt, hogy használnia kell a kerékpáros szaknyelvet, de a feladat megoldásához erre nem volt szükség. „Ötven-nyolcvan szavas levelet kellett írni, de mivel nem volt sok szempont, nem volt probléma a megadott terjedelemmel” – mondta, hozzátéve: a második feladatnál is egyértelműek voltak a szempontok, valamint az is, hogy milyen stílust kell használni.

Vas Éva, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára is úgy gondolja, hogy a nyelvhelyességi és az íráskészséget vizsgáló feladatsor is korrekt volt. „A diákok a nyelvhelyességi teszttől szoktak tartani, de itt sem volt új feladattípus, megoldható volt a feladatsor, nem volt sok idegen szó. A levélírás is könnyű volt, az elmúlt években többször kaptak hasonló feladatokat” – magyarázta, hozzátéve: a tanítványai a hallott szöveg értését tesztelő részt tartották a legnehezebbnek, voltak félreérthető részek, ráadásul gyorsan is beszéltek a felvételen. „Itt ráadásul volt egy új típusú feladat, egy helyett két kifejezést kellett beírni a mondatokba, méghozzá csak azt a két szót fogadták el, amely elhangzott. Általában csak egy szóval kell kiegészíteni a szöveget, és szinonimát is használhatnak a vizsgázók” – mondta.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére