A miniszter kiemelte, hogy az Országgyűlés döntése révén Magyarország katonák küldésével járulhat hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez. Ennek következtében Magyarország megfelelhet azon kötelezettségeinek, amelyek a nyugati értékvilághoz való tartozásából fakadnak - mutatott rá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az Iszlám Állam olyan fenyegetést jelent a világra, amelyet komolyan kell venni. Ezt a veszélyt nem mindenki kezeli a súlyánál fogva, pedig a terrorszervezet az egész nyugati értékközösség ellen indított átfogó és brutális támadást, ezért javasolta a kormány a parlamentnek, hogy járuljon hozzá a katonák küldéséhez - közölte.
Az Országgyűlés egyébként 137 igen, 57 nem szavazat mellett fogadta el a javaslatot, így várhatóan májustól utazhatnak az iraki Erbílbe a magyar katonák, hogy őrző-védő feladatok ellátásával részt vegyenek az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, 110 katona teljesítene szolgálatot a helyszínen, továbbá 6 tiszt a vezetési pontokon lesz jelen, 30 katona pedig tartalékosként szerepel a misszióban. Az Országgyűlés kétharmados döntésére azért volt szükség, mert nem ENSZ-, NATO- vagy uniós misszióról van szó, Magyarország az Egyesült Államok felkérésére küld katonákat Erbílbe.
Az előterjesztés vitájában a fideszes Kósa Lajos azt hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam egy terrorszervezet, amely emberiesség elleni bűncselekményeket követ el, emellett azért kell fellépni ellenük, mert civilizációs értékeink, az emberi méltóság és a vallásszabadság védelméről van szó.
A szocialista Harangozó Tamás azt a kérdést tette fel, mi indokolja, hogy Magyarország a népességhez képest sokkal nagyobb arányban képviselteti magát az akcióban, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország, akik közvetlenül is érintettek az ügyben.
Gyöngyösi Márton a Jobbik részéről nem támogatta a javaslatot, bár abban egyetértett, hogy az Iszlám Állam tevékenysége elítélendő és terjedését meg kell állítani. Az LMP-s Schiffer András úgy vélte, hogy Magyarország belbiztonsági kockázatát növeli a részvétel és azt sem lehet még tudni, hogy az erre való felkészülés, vagy maga a katonai akció mennyibe fog kerülni a költségvetésnek.
