Kiderült: Titkos tárgyalásokat folytatott a dán kormány a bevándorlásról

origo.hu • 2021. május 10., hétfő •
Titkos tárgyalásokat folytattak dán kormánytagok afrikai menekülttáborok létrehozásáról. A dán miniszterelnök már tavaly arról beszélt, hogy Dániában túl magas a migráns bűnelkövetők száma, az európai menekültügyi rendszer pedig nyilvánvalóan összeomlott, ezért javaslatot fog benyújtani, hogy csak az EU-n kívül lehessen menedékkérelmeket benyújtani. Úgy tűnik, hogy most lépéseket is tesznek ezért.
Kiderült: Titkos tárgyalásokat folytatott a dán kormány a bevándorlásról

Most került nyilvánosságra, hogy a dán kormány hónapokkal ezelőtt elkezdett tárgyalni afrikai országokkal, hogy menekültközpontokat hozzanak létre. A dán Jyllands-Posten újság jelentése szerint 2020 októberében dán tisztviselők titkos csoportja utazott az afrikai Etiópiába, hogy egy menekülttábor létrehozásáról tárgyaljanak, ahol a migránsok menedékkérelmeit elbírálnák. Egy delegáció egy hónappal később a Líbiával határos Tunéziába is ellátogatott hasonló okokból.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén tavaly októberben beszélt arról a dán parlament, a Folketing előtt, hogy az európai menekültrendszer egyértelműen összeomlott, ezért a kormány törvényjavaslatot készül beterjeszteni, hogy legalább a dán befogadási rendszert helyre rakják.

Megszüntetnék az ösztönzőket, amelyek a menekülteket arra sarkallják, hogy egyből Dániába menjenek, így biztonságosabban és átláthatóbban zajlana a menekültek befogadása. Rámutatott, hogy szigorúbb politikát kell folytatniuk, hogy ellensúlyozzák a rossz európai menekültügyi rendszert. Úgy fogalmazott, 

azt akarjuk, hogy ne lehessen Dániában menedéket kérni, azt csak harmadik országokban lehessen megtenni. 

Idén januárban a miniszterelnök megerősítette a kormány álláspontját, és hozzátette veszélyezteti a társadalmi kohéziót a túl sok bevándorló, ezért bejelentette, hogy a kormány új irányelvének értelmében törekednek majd a menedékkérők számának nullára csökkentésére. 

Nem ígérhetünk olyat, hogy nem lesznek menekültek, de kitűzhetünk egy célt, konkrétan egy új menedékkérelmi rendszer felállítását, ezután pedig rajtunk múlik, mikor tudjuk bevezetni 
- fogalmazott.

A tavalyi afrikai tárgyalások után idén áprilisban újabb találkozóra került sor, ezúttal Ruandában tartott megbeszélést a dán fejlesztési miniszter és a külügyi és integrációs miniszter. Erről a dán TV2 számolt be. Ezt a tárgyalást szintén nem verték nagy dobra Dániában, azonban a ruandai külügyminisztérium beszámolt róla Twitter-oldalán.

Ezután a dán külügyminisztérium is közzétett egy közleményt, melyben arról számolnak be, hogy a miniszterek megállapodtak Ruandával a szorosabb menekültügyi és migrációs együttműködésről. 

A dán kormánynak az az elképzelése, hogy a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának az EU-n kívül kell történnie 

- áll a dokumentumban.

Dánia törekvései a migráció szigorú szabályozására nem új keletűek, 2001 óta szinte folyamatosak a szigorítások, és egyre inkább csökkentik a migránsok támogatásait és lehetőségeit. 

Az északi ország vezetése ugyan baloldali, viszont teljesen átvette a jobboldali bevándorlásellenes politikát, elvégre a lakosság döntő többsége így gondolkozik a helyzetről. 

Erről Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet munkatársa beszélt korábban a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hozzátette, ez egy nehézkes procedúra, mivel a kitoloncolás nem megoldás. A legtöbb ország nem fogad be más európai országból kitessékelt migránsokat, így nekik a dán kormány fizeti a hazautat egy kitelepülési támogatás formájában, amely eléri az 5-10 millió forintnak megfelelő összeget is. Ez azonban még így is csak töredéke annak az összegnek, amit egy évben fizetniük kell az országba betelepülő emberek ellátására, fűzte hozzá végül a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Az anyagiakon túl társadalmi és biztonsági szempontok miatt is szeretnék a lehető legalacsonyabb szinten tartani a bevándorlók számát. Mette Frederiksen miniszterelnök többször beszélt arról, hogy a társadalmi értékek és a kohézió már komoly próbatétel előtt áll a bevándorlás miatt. 

Óvatosnak kell lennünk, nehogy túl sokan jöjjenek az országunkba, mert úgy nem létezhet társadalmi egység 

- fogalmazott.

A társadalmi értékekkel kapcsolatos konfliktusok közé sorolta, a bevándorló hátterű emberek által elkövetett bűncselekmények magas számát. Kiemelte,

Ötből egy nem nyugati származású férfi megszegte már a büntetőtörvénykönyvet 21 éves korára. Ötből egy. 

Hozzátette, ez nem újdonság, és éppen ez a probléma. 

Évek óta fennáll ez a helyzet. A lányokat azért inzultálják, mert dánok. Vagy amikor a lányok viselkedését azért szorítják társadalmi keretek közé, mert túlságosan dánok lettek. De ott van a bronshoji kolbászoskocsi elleni támadás is, amire azért dobáltak petárdákat, mert disznóhúst árul 

- sorolta Frederiksen.

Közben már tavaly nyáron Európában elsőként arról döntött a dán kormány, hogy a szíriai Damaszkuszt és elővárosait biztonságosnak tekinti, mivel ott nem folynak harcok, ezért oda vissza lehet küldeni a migránsokat, így a szíriai bevándorlóknak nem hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyét. Emiatt azonban számos támadás érte Dániát.

Áprilisban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) "aggodalmát" fejezte ki Koppenhága döntése miatt, bár a kiutasítások egyelőre függőben vannak, miután évek óta nincsen kapcsolat a dán kormány és a szíriai rendszer között. Legutóbb pedig a német Zöld Párt képviselői írtak nyílt levelet a dán miniszterelnöknek, melyben felszólították, hogy „gondolja át" kormánya migrációs politikáját, és tegyen „180 fokos fordulatot".

A szélsőbaloldali, tömeges migrációt támogató zöldek egyébként már több radikális javaslatot is tettek Németországban a bevándorlás kapcsán. Többek között szavazati jogot adnának az EU-n kívüli országok Németországban élő polgárainak, és kidolgoztak egy javaslatot is, mely több tízmillió „klíma menekültnek" tenné lehetővé a németországi tartózkodást.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére