Római kőszínház nyomaira bukkantak régészek a Kálvária-dombon?

frisss.hu, Fotó: Hornyák Emőke • 2016. augusztus 10., szerda •
Kint jártunk az ásatáson, meglepő dolgokat tudtunk meg Savariáról.
Római kőszínház nyomaira bukkantak régészek a Kálvária-dombon?

Közvetett adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a mostani Kálvária-domb oldalában egy félköríves színház vagy egy teljes köríves amfiteátrum volt-e. Nem az első eset, hogy régészek kutatnak a Kálvária-dombon.

Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója elmondta, már az 1955-ben elkezdett ásatás, amelynek egy nagy havazás vetett végett, is igazolta, hogy itt működött a kor legnagyobb közösségi épülete, ahol a többi között a Savaria tartományi üléseket is tarthatták, és itt volt Quirinus püspök pere is. A róla szóló emlékiratokban is olvasható és beazonosítható az építmény, amit a várossal egy széles egyenes út köt össze, ami lehetne akár a Kálvária út is. A széles falak, hatalmas kőtömbök mellett jó állapotban találtak római kori pénzeket, és restaurálás után szinte használható állapotba hozható pecsétgyűrűt is. A 4-5000 fő befogadására alkalmas közösségi tér észak-déli falmaradványainak megtalálása után a Kálvária-dombon több feltáró árokban folyik a kutatás.

Anderkó Krisztián ásatásvezető is hozzátette, hogy a leletek a 3.-4. századból valók. A hatalmas kőtömbök mindenképpen nagy római épületre engednek következtetni. 

Az ásatási munkákat megtekintette Hende Csaba országgyűlési képviselő is.

„Gyerekkoromban nagyon sokat szaladgáltam ezen a domboldalon, hiszen a közelben laktam. Emlékszem már akkor sokan beszéltek róla, szinte köztudomású volt, hogy a Kálvária-dombon volt a római színház. Később megtudtam, hogy ez bizonyos fokig véleményes, a szakértők ma sem foglalnak állást abban, hogy valóban színház volt-e vagy más építmény. Források bizonyítják ugyanakkor, hogy volt színház Savariában, Szent Quirinus pere is ott zajlott, ott ítélték halálra.

Most azt tudjuk biztosan, hogy valami volt itt, ezt a mostani ásatások is bizonyítják, hatalmas faszerkezet darabjai kerülnek elő a kutatóárkokból, sok réz és bronz érme mellett. Jelenleg is régészek dolgoznak a helyszínen, lenyűgöző látni ezt az elkötelezettséget és szakmaiságot, a hozzáértést, ahogy Csapláros Andrea múzeumigazgató vezetésével folyik ez a leletmentő munka”- tette hozzá Hende Csaba.

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére