Sok nőnek okoz komoly stresszt a szituáció, amikor odáig jut kapcsolata párjával, hogy nincs mese, nem lehet tovább halogatni a szexuális érintkezést és ez bizony együtt fog járni azzal, hogy meztelenül látják. Rengeteg a kérdőjel, még az egyébként magabiztos (-nak tűnő) nők is képesek teljesen elbizonytalanodni, hogy mit vált ki meztelen testük látványa a szeretett férfiból. A „Mi van, ha….” kezdetű mondatoknak se vége, se hossza, csak egy valami biztos, a közös pont, mármint hogy mindegyik valamilyen negatív gondolatról szól. „Mi van, ha kövérnek tart majd? Mi van, ha észreveszi a narancsbőrömet? Mi van, ha túl kicsi lesz neki a mellem? Mi van, ha túl nagy lesz neki a fenekem?” Stb. Stb. Ugye, ismerősek ezek a kételyek?
Nos, az igazság az, hogy egy férfi ilyen szituációban egyrészt teljes mértékben az ösztönei által irányított, másrészt a feltett kérdésekkel kapcsolatban a pszichológia egyértelmű válaszokat tud adni.
Szinte valamennyi kapcsolatban a férfi érzi először magát késznek a szexuális érintkezésre, tehát ő az, aki hamarabb szeretné beteljesíteni a szerelmet. Ebből fakadóan a várakozás során az izgalma, a vágya biztosan növekedni fog. Tehát, mire „végre” oda kerülnek, hogy egymáséi lesznek az tuti, hogy rettentően akarja a dolgot. Amit meg az ember akar, azt azért akarja, mert meggyőződése, hogy jó neki. Tehát pozitív élmény lesz számára.
Másik oldalról, azért vár akár hetek óta a szexre, mert szexuális ösztöne hajtja a nő felé, „magáévá” kell tegye szerelmének tárgyát. Mert az „neki jó”! És ez a kulcs, ugyanis ez pszichológiai szempontból nem azzal egyenlő, hogy az elvárás túl magas, hanem azzal, hogy pozitív élményre vágyik, de nagyon. És éppen ezért – mivel annyira akarja az örömöt – inkább lesz elnéző egy férfi, inkább nem fog neki feltűnni akármi is, semmint arra figyeljen, hogy milyen kivetnivalót találhatna az épp neki felajánlott női testben. Akit ráadásul még szeret is, ami meg még egy plusz oka a kritikai szemlélet eltűnésének.
Szóval, valójában nincs miért aggódni, ha bármi normálistól eltérő történhetne az első meztelen találkozáskor, akkor az az ellenkezője a női félelmeknek. Tehát, hogy bizonyos „hibákat” később vesz csak észre a férfi, az első alkalommal meg a vágyainak megfelelően tökéletesnek, az előre elképzeltnél „jobbnak” látja a vizuális élményt.
Nézzünk most egy-két konkrét gondolatot, ami ilyen szituációkban végigfut egy férfi agyán:
„Csodálatosan nézel ki!”
Nem számít, hogy már más nőt is látott meztelenül, fel sem merül az összehasonlítás az első alkalommal. Inkább reagál úgy, mint egy gyerek a karácsonyi ajándékokra.
„Csak ne menjek el túl gyorsan!”
Ez a gondolat például sokkal inkább jellemző a férfiakra, mint a kritikus szemlélődés. A megfelelési kényszer a férfiak „parája”, hogy vajon ki tudják-e elégíteni a nőt. És éppen ezért ez akár teljesen le is kötheti figyelmüket, erre koncentrálnak, erre figyelnek, ezzel törődnek.
„Készítenem kell egy pillanatfelvételt!”
A férfi emlékezni akar erre az első pillanatra. Meg akarja őrizni tudatában, mert hiszen végre megkapja azt, amire annyira várt.
„Azok a csodálatos mellek!”
Minden mell csodálatos. A férfiaknak sokkal fontosabb, mint azt a nők gondolnák. Teljesen mindegy, hogy esetleg az egyik kisebb, mint a másik, a lényeg, hogy most ők ezt „megkapják”, ráadásul az „új” mindig izgalmas és jó.
„Neked tényleg van tetoválásod?”
Ha esetleg van olyan tetoválás egy nőn, ami általában rejtve marad, mert mondjuk a bikinivonal körül található, és azt most megmutatják neki, az őrült nagy izgalmat okoz a teremtés koronáiban. Az „jön le” belőle, hogy most megnyílik a nő, odaadja magát a férfinak, kitárulkozik előtte. Ezek az érzések pedig kivétel nélkül fokozzák az izgalmat, örömöt jelentenek.
„Milyen szerencsés vagyok!”
Olyan még nem volt, hogy az első szex után ne azt mesélné a barátainak a férfi, hogy neki mennyire jó volt. Hogy mennyire tökéletes a nő, mekkora élmény volt vele a szex és hasonlók. Tehát a lényeg inkább a női magabiztosság fenntartása, hogy ezek az élmények a századik, ezredik alkalom után is hasonlóak maradjanak.
