Igazán szemrevaló teremtés Mohl-Benesóczky Anna, a szó minden értelmében. Azonban gyorsan el kell vegyük férfi olvasóink kedvét, ugyanis a Haladás VSE-Sportiskola röplabdázója boldog családanyaként segíti csapatát.

Egy hűvös téli délelőttön gondoltunk egy merészet és meglátogattuk a Mohl családot, hogy ezúttal új oldaláról ismerjük meg a sportolót és kedves férjét, akit elismert csellistaként tartanak számon.

Már az érkezésünk elég zajosra sikeredett, hiszen igazi fogadóbizottság várt ránk. Gergely szívélyesen köszöntött, csak a család legfiatalabb tagja, Dorci volt megszeppenve. Teljesen érthető, hiszen nincs még hozzászokva az újságírók és fotóriporterek rohamához. Hellyel kínál jó háziasszonyhoz méltóan Anna, akivel aztán beszédbe elegyedtünk, míg párja Dorcival játszott.

Sosem gondoltam volna, hogy Benesóczky Anna és Mohl Gergely egy nyaralásnak köszönhetően ismerte meg egymást...

Mohl Anna: Pedig ez a helyzet, ráadásul a röplabdának köszönhetően ismerkedtünk meg. Loparban nyaraltunk, Gergő pedig a baráti körével érkezett és a tengerparton egy békés mérkőzésbe kapcsolódtunk be. Persze később már Magyarországon is találkoztunk. Annyira végzetszerű volt, hogy tervezni sem lehetett volna. Mondjuk ehhez azért kellett az is, hogy ismertem néhány embert Gergő baráti köréből.

Mohl Gergely: Annyira pici volt Magyarország, hogy egészen a horvát tengerpartig kellett mennem érte.

M.A: Egyébként mindenki azt mondja, hogy olyanok vagyunk, mint a zsák, meg a foltja. Mindenben megbotlunk, mindent leverünk vagy összetörünk, szóval tényleg jól kiegészítjük egymást.

M.G: Az a vicces, hogy csellózok, de a hangszereket illetően még nem történt baj. Aztán, ahogy kikapcsol az agyam és elengedném magam, borul a környezetemben minden.

Szülőként mennyire nehéz összeegyeztetni a napirendet?

M.G: Abból a szempontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy nem nyolc órás munkaidőben és kötött munkahelyen kell dolgoznom. Ennek megvan az előnye és persze a hátránya is. Sokszor itthon tudok lenni, amikor Annának edzése van, amikor pedig mindkettőnknek dolga akad, akkor a nagyszülők segítenek be.

M.A: Nyilván édesanyaként a kislányom és a család az első, ezzel tisztában vannak a csapatnál is. Ezt maximálisan tolerálják, szóval ideális helyzetben vagyok.

Várható, hogy Dorci is élsportoló lesz, vagy inkább művészi pályára készül?

M.G: Nagyon eleven kislány, sosem unatkozunk mellette. Igazi energiabomba, akit egyedül talán a hintázás tud tovább lekötni 5 percnél. Egyébként én is aktív gyerek voltam, Anna pedig aktív sportolóként röplabdázik.

M.A: Ó, akár fél órán keresztül képes hintázni. Egyébként Dorci nagyon jó alvó is, talán pont a nappali aktivitása miatt. Ráadásul törekszik az önállóságra, mert ha anya főz, akkor bizony Ő is szeretne segíteni, vagy ha az evésre kerül a sor, akkor egyedül kanalazza az ebédet.

Mennyire fáradtok el a nap végére, mint ifjú szülők?

M.A: Szerencsére Dorci jó alvó, így a mozgásigénye estére megszűnik, és hamar elalszik. Persze nyilván szükségünk van nekünk is a kikapcsolódásra, feltöltődésre. Ilyenkor Gergő kerékpározni megy, én pedig edzésre vagy épp meccsre. Viszont imádjuk egymást és nem cserélnénk senkivel, mert a kislányunk bearanyozza minden egyes napunkat.