Túlzás, de valahol igaz: Horvátországban kétezer éves múltja van a turizmusnak. A római patríciusok inkább a zegzugos-sziklás, festői dalmáciai parton építették villáikat az unalmasabb itáliai partszakasz helyett – gondoljanak csak a dalmáciai születésű császár, Diocletianus pompás palotájára a mai Splitben. Sokak szerint ez a világ legszebb tengerpartja, de mindenképp benne van az első tízben. A turizmus jelenleg az ország gazdaságának húzóágazata, tavaly 7 milliárd euróval növelte a nemzeti összterméket (ez a teljes GDP 11 százaléka).

Horvát környezetvédő szervezetek és a turizmusból élők most attól tartanak, hogy egy geológiai felfedezés mindezt tönkreteheti. Egy norvég vállalat, a szeizmikus (földrengéshullámokon alapuló) geológiai mérésekre szakosodott Spectrum a Horvát Szénhidrogénügynökség (CHA) megbízásából feltérképezte a horvát Adriát 1200 kilométer hosszan. Az eredmények szerint az adriai tengeraljzat akár 3 milliárd hordó kőolajat rejthet. Ez – ha valóban így van – a második legnagyobb szénhidrogénkincs lenne az Európai Unióban, és a földgázkészletek még nincsenek felmérve.
A hárommilliárd hordó azért hatalmas mennyiség, mert az USA Geológiai Szolgálatának adatai szerint Horvátország bizonyított szénhidrogénkészlete 70 millió hordó olaj és 24,9 milliárd köbméter földgáz. Az ország mindkét energiahordozóból behozatalra szorul: olajból mintegy 30 millió hordót, földgázból 1,3 milliárd köbmétert importál évente (utóbbit szinte kizárólag Oroszországból).

A több milliárd dolláros olajvagyontól a horvát kormány az energiafüggőség csökkenését reméli, továbbá azt, hogy az ország jelentős szerepet játszik majd a Balkán és Közép-Európa energiaellátásában. A kitermelés iránt érdeklődő cégek márciustól tekinthették meg a Spectrum részletes geológiai adatait a CHA székhelyén, egy olyan biztonsági szobában, ahová ötezer euró volt a belépő, tilos volt mobiltelefont és fényképezőgépet bevinni, és minden tevékenységet biztonsági kamerák ellenőriztek.

A teljes cikk ITT olvasható!