A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) az anyagi mellett nagy adminisztratív terhet jelent a pálinkafőzdéknek, még annak is, aki modern programot használ a szigorú jövedéki nyilvántartáshoz, amiben az EPR-t is be lehet rögzíteni – mondta a Világgazdaságnak saját tapasztalatai alapján is Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke. Minden egyes terméknél – függetlenül attól, hogy esetenként csak az üvegbe töltött pálinka más, de ugyanaz az alkoholfoka – külön-külön le kell mérni az üveget, a dugót, a címkét, és a kapszulát. Az összesítést már a program elvégzi – részletezte. A különböző űrtartalmú üvegeknél ugyanezt az adminisztrációt minden egyes típusra meg kell ismételni. Márpedig üvegből nagyon sokféle van - írja a a Világgazdaság.

Az első, 2023. III. negyedéves bevallásnál az okozta a legnagyobb problémát, hogy mindenki az utolsó pillanatban próbált az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR-kapu) bejelentkezni, ami leterhelte a rendszert. Mihályi László elmondta azt is, hogy a pálinkapiacon már jóideje jelentős a visszaesés, az EPR pedig tovább növelte a terheket. 

A tehernövekedést jól érzékelteti, hogy a jelenlegi EPR-díj a termékdíj négyszerese – ennek okára eddig még nem kaptak magyarázatot. 

Kötelező visszaváltás: újabb pluszteher

Az EPR-t még meg sem emésztették, de januártól már jön a körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő kötelező visszaváltási rendszer (DRS), ami újabb többlet terhet jelent a pálinkafőzdéknek is.  Jelenleg még azt sem látják, hogy mekkorát, hiszen a minisztériumnak csak november 30-ig kell meghirdetnie a díjakat.

„Most mindenki retteg, mert olyan információk is érkeztek, hogy az EPR-nél is magasabb díjak lesznek” – érzékeltette a PNT elnöke a főzdések körében eluralkodott hangulatot. A november 30-ai dátum is problémát okoz, mert a termékre rakódó pluszteher mértékének ismerete nélkül nem tudnak árat kalkulálni, tervet készíteni a következő évre. 

„Beszállítóként a főzdéknek a tervezett áremelés előtt 30 nappal jelezni kell az árváltoztatás szándékát az áruházláncok felé. Persze, így sem biztos, hogy az áremelési terv sikeres lesz, de most, ha november 30-án jelenik meg a díjakról szóló szabályozás – amely akár este is lehet – nagyon résen kell lenni, mert december 1-jén már le kell adni az új árakat. 

A DRS tervezete ugyan finomodott az elmúlt hónapokban, de így is több sebből vérzik – mondta Mihályi. 

A szabályozás szerint mindenkinek új címkét kell gyártania, a dobozos üdítőknek, energiaitaloknak pedig új dobozt, miközben egy-egy ilyen terméknél ez legalább két-három hónapba telik, ráadásul majdnem mindenki ugyanazokkal dolgoztat

– sorolta a Pálinka Nemzeti Tanács első embere, hogy milyen újabb költségekkel és nehezítő tényezőkkel kell szembenézniük a piaci szereplőknek. Ez az egész pedig úgy szakad rá a piacra, hogy október közepéig még az sem volt eldöntött, pontosan milyen adatnak, és hol kell szerepelnie a címkén.

Töréstesztre kidobott pénzek

Ennél is furcsábbnak tűnik az, hogy minden egyes termékre az első tervek szerint 12 darab üveget – mely mára ugyan 8 darabra módosult, de még így is nagyon soknak tartanak – kell üresen, felcímkézve beküldeniük engedélyeztetésre a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez (Mohu). Mindezt azért, hogy a januártól üzembeálló gépekkel a Mohu töréstesztet végezzen. 

Egy-egy pálinkafőzde ugyanolyan üvegben dob piacra akár 16-17-féle gyümölcspálinkát, ezért a pálinkakészítők nem értik, miért kell minden – csak magában a beletöltött pálinkában és a címkében különböző – termékből 8-8 üveget beküldeni. Van olyan főzde, amelyik 600 forintos üvegben forgalmazza a pálinkát, ami ugyan nem jellemző, de ha csak 300 forintos üveggel számolnak, akkor is brutális költséget jelent a Mohu töréstesztje. Egy kereskedelmi főzdének ugyanis a különböző űrtartalmú kiszerelések miatt simán lehet 50 terméke, ami csak a töréstesztre több százezer forintos többletköltséget jelent. Ehhez még hozzájön a beküldött palackok szállítási díja, amit 4 különböző helyre kell eljuttatni. 

Olyankor beszélünk ilyen árú és ekkora mennyiségű üvegről, amikor egyébként, az ukrajnai háború kitörése óta nagy nehézségekbe ütközik üveget venni 

– értékeltette a helyzet fonákságát Mihályi László. De hogy még inkább érthetetlen legyen a dolog, a Mohu-val közösen kiszámolták, hogy az összes főzde üvegkibocsátása – 0,35 literes, 40 fokos pálinkával töltött üvegre átlagolva – súlyban akkora mennyiség, ami a hulladékgazdálkodási cégnél a hibahatár ahhoz képest, amit begyűjteni terveznek. „Vagyis, ha kimaradna ebből a pálinka, észre sem vennék” – vonta le a következtetést.

Ráadásul, ha az üveg súlyában eltérés van, akkor újra kell engedélyeztetni a terméket. Márpedig, hiába ugyanaz a típus és űrméret, ha nem ugyanattól a gyártótól veszik, könnyen lehet eltérés. Akkor is újra kell engedélyeztetni az üveget, ha a címkén változás történik. Mindezt 45 nappal a forgalomba hozatal előtt, ami

ellehetetleníti például azt, hogy egy-egy cég karácsonyi ajándékként a saját logójával felcímkézett párlatot adjon ajándékba.

Ezek a társaságok ugyanis jellemzően egy-két héttel az ünnep előtt jelennek meg ilyen igénnyel, mert akkor válik biztossá, hogy maradt egy kis pénzük, ebből jut a dolgozók, illetve a partnerek megajándékozására. 

Ajándékba pálinkát? – nehéz ügy

A pálinka ajándékozását gyakorlatilag ellehetetleníti az is, hogy a pálinka után reprezentációs adót kell fizetni (a borra ezt a terhet nemrégiben eltörölték, és a borászok egyébként az EPR-re is kaptak könnyítéseket). Így most azok, akik esetleg pálinkavásárlásban gondolkodtak, inkább bort fognak venni. A borászok sikerének örülünk, de azt azért látni kell, hogy ők úgy kaptak kedvezményt a reprezentációs adónál és az EPR-nél is, hogy az ő ágazatuk nem fizet szeszadót – mondta Mihályi.

A PNT úgy véli, hogy az első számú hungarikumnak tekintett pálinkát is védeni kellene,

ezért már 2016-ban kezdeményezték – akkor más, „kézzelfogható” hungarikumokra is vonatkoztatva – a reprezentációs adóteher eltörlését, majd 2020-ban újra megtették ezt, de mindkét esetben hiába. A borászok példáján felbuzdulva most újra előálltak az indítvánnyal, de már csak a pálinkára terjedően.

Azt egyébként, hogy ez mekkora kiesést jelentene a költségvetésnek, pontos adatok hiányában nem tudják megmondani. Viszont, ha a pálinka forgalma megnőne például, mert nem kell reprezentációs adót fizetni, akkor a költségvetés bevételkiesésének a nagy része befolyna szeszadóként, és még ott van a keletkező áfabevétel is. A szabályozás szerint egyébként csak a borászatban vásárolt borokra érvényes az adómentesség, ugyanez működhetne a piacon lévő 140-150 kereskedelmi pálinkafőzdénél is, amelyeket kis forgalomnövekedéssel megsegíthetne az adómentesség. 

Forrás: vg.hu
Fotó: Török János/Délmagyarország