Tegnap kiderült, hogy hány ponttal lehet bejutni, azaz ki veheti biztosra, hogy felvették a kiszemelt egyetemre és szakra, de az még egy ideig nyitott kérdés marad sokak számára, hogy a kollégiumba is beköltözhetnek-e. A kérdés zsebbevágó, a válasz pedig nagyon különböző lehet, mert eltérő, hogy mennyibe kerül majd az albérletezés azoknak, akik az ingatlanpiacon kénytelenek körülnézni augusztusban - írja a Világgazdaság.

Két hullámban fut fel a kereslet az albérletpiacon, az első mindjárt a ponthatárhirdetés környékén, majd augusztus második felében, amikor véglegessé válik a kollégiumi férőhelyek eloszlása. Ekkor köteleződnek el azok, akik elutasító választ kapnak, és ekkor lélegeznek fel azok, akik bejutottak a diákszállók valamelyikébe.

A kollégium a legolcsóbb megoldás

Budapesten körülbelül 10 ezerrel több kollégiumi férőhelyre lenne szükség a jelenlegi 14,4 ezer mellé. Hat éve országosan 132 százalékos túljelentkezést mért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), az újabb felmérés most készül, és minden bizonnyal nagyobb keresletet jelez. 

Az albérletek drágulásának ütemét nem követte a kollégiumi férőhelyek kapacitásfejlesztése, 

a jelenlegi 57 ezer kollégiumi hely ráadásul nem arányosan oszlik el. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke a Világgazdaságnak elmondta, a legnagyobb igény és szükség Budapesten lenne újabb férőhelyekre, sajnos a Budapesti Diákváros projekt parkolópályára került.

A vidéki egyetemvárosokban jobb a helyzet kollégiumi férőhelyek terén, Debrecenben és Miskolcon is különleges hangulatú egyetemvárosi negyedek jöttek létre diákszállásokkal.

A kollégiumi árak nagyon különbözők, a helyi komfortfokozattól is függenek, de az albérletárakhoz mérten még a legdrágább, 17,9 ezer forintos díj is elenyésző.

Ennyit egy kétágyas, két szoba által használt vizesblokkal felszerelt férőhelyért kell fizetni havonta – tudtuk meg.

A kollégiumi férőhelyet minden évben meg kell pályázniuk a diákoknak, a három döntő szempont közül: tanulmányi eredmény, közösségi aktivitás és szociális helyzet, az utóbbi esik legnagyobb súllyal a latba.

Hogyan alakulnak idén az albérletárak? 

Hogy mennyiért lehet lakást vagy szobát bérelni Budapesten, illetve az egyetemvárosokban, mától sok ezer család számára válik égető kérdéssé.

A tegnapi felvételiponthatár-hirdetés előtt Budapesten átlagosan 240 ezer forintos áron kínálták a kiadó lakásokat

az Ingatlan.com legutóbbi közlése szerint. A legnagyobb egyetemvárosokban, azaz  Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben pedig 100-185 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Ez azt jelenti, hogy kiadó lakást bérelni a legtöbb diák nem egyedül, hanem másod-, harmadmagával tud csak, a bérleti díjhoz ugyanis még több tízezer forintos rezsi is társul. 

Mindebből az következik, hogy a jelenlegi albérletárak és rezsiköltségek alapján 

Budapesten 60-100 ezer forintos fejenkénti kiadással még akkor is számolni kell, ha több diák költözik össze.

A budapesti egyetemek környékén 200 ezer forint alatt ma csak nagy szerencsével lehet kiadó lakást találni. Kiadó garzonra bukkanni is nehéz jó áron, de a diákoknak nem is feltétlenül az a legjobb megoldás, hiszen ott nem lehet osztozni a rezsin. Ők jellemzően a két-három, sőt négyszobás lakásokat keresik, ahová többen költözhetnek, és külön-külön szobába.

Fontos, hogy az albérletpiacra két-három havi bérleti díjnak megfelelő kaucióval lehet benevezni. Túlnyomó többségében két hónapot kérnek a lakáskiadók, a pluszhónapot a kutyával, macskával költözőktől kérik el.

Tovább drágulnak az albérletek?

A válasz határozott igen, az albérletárak folyamatosan emelkednek, hiszen a kiadó lakások tulajdonosait is érinti az infláció, a lakáskiadás hozama pedig még így is nagyon alacsony az állampapírpiacon elérhető szintekhez képest.

A lakbérek szintje nominálisan már több mint egy éve a 2020. januári csúcs fölött van, 2023 májusában országosan 27, Budapesten 23 százalékkal haladta meg. Ugyanakkor a fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek 11, illetve 13 százalékkal alacsonyabbak voltak a járvány előtti szintnél májusban a KSH–ingatlan.com-lakbérindex szerint.

Júniusban is folytatódott az átlagos lakbérek emelkedése,

országosan 2,1 százalékkal, Budapesten pedig 2,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest.

Reálértéken az országos átlagos albérletárak azonban 9,1, a budapestiek 11 százalékkal maradnak el a járvány előtt jellemző szintektől, tehát a díjemelések nem tudtak lépést tartani az inflációval. Hosszabb távon további bérletidíj-emelkedésre lehet számítani a szakértők szerint.

A szerencsés diákok családon belül, ismerősök révén a piaci lakásbérleti díjaknál kevesebbért is jó albérlethez juthatnak, de nem ez a jellemző formáció, és nem mindenkinek van üres lakással vagy kiadó szobával rendelkező rokona ott, ahol továbbtanul. Az olcsó albérlet nem igazán opció, a megfizethető már reálisabb, hiszen

jelentős különbség van a belvárosi és külvárosi árak között Budapesten és vidéken egyaránt. 

A megbízható bérlő a legtöbb szállásadónak fontos, még az is benne van a pakliban, hogy ilyen esetben az áremeléstől is eltekintenek a bérbeadók az esedékes évfordulón. A szabályosan és hivatalosan megkötött szerződésekben azonban egyre többször megjelenik az inflációkövető automatikus díjemelés, ami egyébként a bérlőnek sem rossz olyan szempontból, hogy pontosan és fixen tud előre tervezni.

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe, Shutterstock
Forrás: vg.hu