A világ egyik leggyorsabban növekvő autógyártója érkezik Magyarországra

origo.hu • 2023. december 23., szombat •
A kínai BYD több mint 50 százalékkal növelte globális eladásait egy év alatt, így idén bekerült a top10-be, de a konnektorról tölthető autók gyártásában már régóta világelső.
A világ egyik leggyorsabban növekvő autógyártója érkezik Magyarországra

A BYD hivatalosan bejelentette, hogy Magyarországon építi fel új üzemét, amely Európában az első kínai, hazánkban pedig immár a hatodik autógyár lesz - ennek kapcsán közölt részletes cikket az origo.hu. A több ezer új munkahelyet teremtő, az elemzők szerint

KB. ÉVI 200 EZER AUTÓS KAPACITÁSÚ SZEGEDI ÜZEMBEN

tisztán elektromos és plug-in hibrid járműveket gyártanak majd az európai piacra, de a modellekről pontos információkat még nem közöltek. Egyelőre nem hozták nyilvánosságra a beruházás nagyságát, és a projekt befejezésének ütemezését sem közölték, de Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ez gyár „a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz". Egyébként nem ez az első BYD-gyár Magyarországon, Komáromban ugyanis 2017 óta működik a cég elektromos buszokat gyártó üzeme.

Mit érdemes tudni a BYD-ről?

Az 1995-ben akkumulátorgyártóként alapított, ma már hat kontinens 70 országában jelen lévő BYD sokrétű üzleti tevékenységgel rendelkezik, amely kiterjed az autóiparra, a vasúti közlekedésre, az alternatív energiára és az elektronikára.

VILÁGSZERTE 630 EZER FŐNEK AD MUNKÁT A CÉG,

amely az energiatermeléstől és -tárolástól kezdve az alkalmazásokig a kibocsátásmentes energetikai megoldások szakértőjének számít, és több mint 30 ipari parkkal rendelkezik (Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Brazíliában, Indiában és Magyarországon).

A 2003-ban alapított BYD Auto az autóipari leányvállalat, amely már csak tisztán elektromos és plug-in hibrid járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Mivel a BYD nem beszállítóktól veszi, hanem maga készíti az olyan alapvető részegységeket is, mint az akkumulátorok, a villanymotorok, az elektronikus vezérlők és a félvezetők,

A LEGTÖBB VETÉLYTÁRSÁNÁL GYORSABBAN TUD FEJLESZTENI ÉS OLCSÓBBAN TUD GYÁRTANI.

Jelentős technológiai fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években a cég az elektrifikált hajtások terén (új járműplatform, új akkutechnológia stb.), aminek köszönhetően a világon az első autógyártó lett, amely teljesen leállította a fosszilis üzemanyaggal működő járművek gyártását (2022 március).

Jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő járműgyártója: 2021-ben még 600 ezer autót sem adott el globálisan, tavaly már több mint 1,8 milliót,

IDÉN PEDIG ÖSSZEJÖHET NEKI A 2,9-3 MILLIÓ AUTÓ IS,

amivel bekerül a top10-be, és amivel már most is toronymagasan első a konnektorról tölthető autók tekintetében. 2023-ban hat eladott villanyautóból egy már BYD márkájú volt a világon, ezért szinte biztos, hogy a teljes évet tekintve a kínai vállalat a tisztán elektromos hajtású autók rangsorában is globális éllovas lesz, megelőzve az amerikai Teslát.

Miért jön Európába a BYD?

Elemzők szerint az olyan kínai márkák, mint a BYD, az MG és a Nio azért terjeszkednek Európában, hogy kevésbé függjenek a hazai piacuktól, ahol a helyi gyártók okozta túlkínálat és a Tesla által tavaly kirobbantott árháború miatt egyre nehezebb növelni a profitot. Bár a kínai gyártók piaci részesedése Európában még mindig viszonylag alacsony, de dinamikusan nő az egyre több olcsó típus megjelenésével. Már most is

EURÓPA A LEGNAGYOBB EXPORTRÉGIÓ A KÍNÁBAN GYÁRTOTT KONNEKTOROS AUTÓK SZÁMÁRA,

idén az első 11 hónapban több mint 600 ezer konnektorról tölthető kínai járművet értékesítettek a kontinensen.

Az új magyarországi gyár segíthet a BYD-nak elkerülni az Európai Unió által a kínai elektromos járművekre vonatkozó, kilátásba helyezett büntetővámokat. És azért is előnyös a BYD-nek az európai terjeszkedés, mert itt viszonylag magas áron értékesítheti autóit: a 11 millió forinttól kapható Dolphin például közel kétszer annyiba kerül Magyarországon, mint Kínában, és még így is olcsóbb a hasonló tudású európai, koreai és japán konkurenseknél. Nem véletlen, hogy gőzerővel dolgozik a BYD Európa meghódításán, ahol egy sikertelen 2014-es próbálkozás után 2022 végén látta elérkezettnek az időt arra, hogy igazán (sok országban, több modellel és széles hálózattal) betörjön az újautó-piacra.

Először Franciaországban, Németországban, a Benelux államokban és Skandináviában nyitott hivatalos márkakereskedéseket még 2022 végén, aztán idén már az Egyesült Királyságban, Dél- és Kelet-Közép Európában is megkezdődött a BYD autók forgalmazása. Jelenleg már 19 európai országban van jelen a cég,

EDDIG ÖSSZESEN 230 EURÓPAI MÁRKAKERESKEDÉST NYITOTT.

Közép-Kelet-Európában Magyarország az első, ahol hivatalos csatornákon keresztül megjelent: idén októberben két budapesti BYD-szalon nyílt meg Budapesten, és a tervek szerint hamarosan kiépül az országos márkakereskedői hálózat is bemutatótermekkel, márkaszervizekkel.

Jelenleg milyen BYD modellek kaphatók Európában?

Egyelőre három friss fejlesztésű villanyautóból, egy kompakt ferdehátúból (Dolphin), egy kompakt szabadidő-autóból (Atto 3) és egy középkategóriás szedánból (Seal) áll a magyarországi választék, de

HAMAROSAN TOVÁBB BŐVÜLHET A PALETTA

a felső-középkategóriába tartozó Hannal és a Tang szabadidő-autóval. Pár hónapon belül a Seal emelt SUV változata, a Seal U is megérkezik Európába, sőt, egy éven belül még két új, egyelőre ismeretlen típust is ígérnek.

Közös pont ezekben a modellekben, hogy mindet a BYD új dizájnstúdiójában tervezték

AZ AUDITÓL ÉS A LAMBORGHINITŐL ÁTCSÁBÍTOTT NEMZETKÖZILEG ELISMERT DIZÁJNER,

Wolfgang Egger vezetésével. Minden nálunk kapható BYD a cég harmadik generációs elektromos platformjára épül, amely igen rugalmas, hisz képes többféle méretű akkumulátort, 400, és – az ultragyors töltéshez szükséges – 800 voltos architektúrát, első-, hátsó- és összkerékhajtást is fogadni.

A Blade-nek hívott akkumulátor merevítő elemként is funkcionál a gördeszka-alvázban (50 százalékkal növelve a torziós merevségét); de nem ez a fő előnye, hanem a „cella-csomag" elrendezés, ami azt jelenti, hogy a cellákat nem modulokba rendezve építik be az ellenálló, méhsejt-szerkezetű házba, hanem penge-szerű lapokba sűrítve közvetlenül, ami jobb helykihasználást eredményez. Emiatt a drága, kobaltos akkutechnológia helyett a kisebb energiasűrűségű lítium-vasfoszfát is elég volt, amely olcsóbb és biztonságosabb, kevésbé érzékeny a melegre és a villámtöltésre, ráadásul nem csökken az élettartama attól, ha 100 százalékra töltik.

közösség

további frisss

lap tetejére