1956. november 4-én tértek vissza a szovjet tankok az országba leverni azt a dicsőséges forradalmat, ami október 23-án vette kezdetét. Az igazi vérengzés csak ezt követően, illetve a forradalom leverése után következett a megtorlás időszakában. November 4-én hosszú évek óta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, ezt a napot a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította. Nemzeti gyász esetén Magyarország lobogóját az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik.
- Szomorúnak és felháborítónak tartom, hogy valaki vagy valakik ezt a dicsőséges forradalmat összemossák olyan tüntetésekkel, amelyek manapság szerveződnek magáncélúan vagy elvi okokra hivatkozva. Próbálnak párhuzamot vonni az akkori és a mostani egyetemisták tüntetései között, de azt nem árt kiemelni, hogy akkoriban egy elnyomó rendszer ellen tört ki a forradalom, ami magába foglalta a szabadság, a köztársaság utáni vágyat. Ma pedig mindösszesen arról van szó, hogy egyesek tüntetésekkel próbálják kifejezni nemtetszésüket úgy, hogy senki sincs korlátozva szabadságában és jogainak gyakorlásában. Úgy gondolom, hogy ezt a kettőt semmiképpen sem szabad összemosni és egy kalap alá venni - fogalmazott lapunknak a szombathelyi megemlékezést követően Illés Károly, a közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának vezetője.
