Szerelem a háború idején

Tóth Eszter • 2016. december 04., vasárnap •
A Szövetségesekben Brad Pittel és Marion Cotillarddal romantikázhattunk a második világháború alatt.
Szerelem a háború idején

Brad Pitt neve mostanában nem igazán a filmszerepei, sokkal inkább Angelina Jolie-val való válása miatt került a magazinok címlapjára. Ez jócskán megtépázta legújabb filmjének, a Szövetségeseknek a marketingjét, hiszen amit elsőre romantikus drámaként akartak eladni a közönségnek, az a moziba kerülésre már háborús thrillerré változott. Főleg, hogy megpróbálták összeboronálni partnernőjével, a gyönyörű francia színésznővel, Marion Cotillarddal is, ami lássuk be nem lett volna meglepő, hiszen Jolie-val is egy szerelmes kémfilm forgatásán jöttek össze annak idején. Nos, bár a pletyka nem volt igaz, a rossz előzmények miatt sokan meg fogják gondolni, hogy beüljenek-e rá. Menjetek el, a Szövetségesek jó film lett!

A történet szerint Max Vatan (Brad Pitt) kanadai kém Észak-Afrikába repül, hogy egy közös akcióban vegyen részt a francia ellenállás egyik vezetőjével, Marianne Beausejour-ral (Marin Cotillard). Mindketten remek kémek, azért egyáltalán nem esik nehezükre eljátszani a házaspárt, így könnyedén beépülnek a helyi elitbe és teljesítik a küldetésüket, megölik a német követet. A kaland olyannyira közel sodorta őket egymáshoz, hogy szerelmesek lesznek, Angliába költöznek, összeházasodnak, gyermeket vállalnak és élik a háború alatti unalmas hétköznapjaikat. Azonban egyik nap Maxet a felettese behívatja és közli vele, hogy nagy az esély rá, hogy a felesége német kém, így kénytelenek nyomozást folytatni ellene, és ha beigazolódik a sejtésük, a nőnek meg kell halnia. A férfi ekkor úgy dönt, a saját szakállára nyomozni kezd és kideríti az igazságot.

A Vissza a jövőbe trilógiát és a Smaragd románcát is jegyző veterán rendező, Robert Zemeckis legújabb filmjének története az első háromnegyed órában nem tartogat különösen izgalmas dolgokat, habár az ügyes álca és az okos megoldások sokszor megdöbbentik a nézőt, és a necces helyzetek is fenn tudják tartani a kellő izgalmat. A valódi konfliktus azonban a film második felére koncentrálódik, abban a három napban gyorsulnak fel az események, amikor a főhősünk kétségbeesetten kutat minden apró jel után, ami a felesége ártatlanságát bizonyíthatja. Szinte megszállott módon küzd azért, hogy a családja egyben maradjon, és nem válogat az eszközökben. A mozi egyáltalán nem klisés, és bőven elég az érdeklődés fenntartásához csupán az a kérdés, hogy az asszony áruló vagy sem. Mert nem tudjuk eldönteni, és csak találgatni tudunk és összerakni a kis képkockákat, ahogy Max is teszi.

Ez a bizonytalanság nagyban köszönhető Marion Cotillard remek játékának, aki olyan jól hozza a folyton szerepet játszó kémnőt, hogy már mi sem tudjuk, hogy melyik mozdulata takar valódi érzelmet és melyik része csupán egy elterelő színjátéknak. Valahol szurkolunk a kettőjük boldogságának, de folyton benne van a pakliban, hogy az egész csak átverés. Brad Pitt figurája jóval egyszerűbb, a közös jeleneteket egyértelműen a női főszereplő viszi el a hátán. A kissé vaskalapos, érzelemmentes, keveset kommunikáló katona karaktere csak az utolsó fél órában törik meg egy kicsit és mutatja valóban azt az érző embert, aki bármire képes a családjáért. A mellékszereplők remekül kiegészítik a történetet, habár a Lizzy Caplan által megformált leszbikus karakter inkább hat egy kissé polgárpukkasztónak, mint jelentőségteljesnek.

A díszlet-és jelmeztervezők remek munkát végeztek, a ’40-es évek ruhái gyönyörűek, a helyszínek pedig varázslatosak, még akkor is, amikor épp egy lebombázott utcán sétálgatnak végig reggel a munkába igyekvő emberek. Mert ebben a filmben nem kapunk echte háborút, a hétköznapi emberek szemével látjuk az egészet, akik a pezsgőn kívül mindent jegyre vesznek és csodálkozva bámulják, amikor a másik városrészt épp bombázzák, vagy épp megpróbálják kihozni a legjobbat az adott, nem túl szerencsés helyzetükből. 

Szóval annak nem ajánlom a filmet, aki véres lövöldözésekre és harckocsis csatákra vágyik, mert ebben nem találja meg a számítását. Van viszont romantika, intrika, kémkedés, egy kis háború, szerelem és egy rendkívül erős lezárás. Nem mondom, hogy ez a mozi a modern Casablanca, de remek szórakozás a kémfilmek kedvelőinek!

Ezekben az időpontokban vetíti a Savaria mozi, ezekben pedig a Cinema City.

közösség

további frisss

lap tetejére