Az összejövetelen kiderült, hogy manapság a szakképzés helyzetének gyors rendezése az elsődleges tennivaló, hiszen a cégek szakemberhiánya immáron a fejlődés gátjává vált. „A 24. órában járunk” –hangzott el a helyzetfeltárást is magában foglaló párbeszéd során.

A versenyszektor munkaerő igényeinek kielégítését nevezte meg prioritásként Czomba Sándor, aki arra is rámutatott, hogy el kell kerülni a közfoglalkoztatás és a segélyezés körforgásának tartóssá válását. Emellett segíteni szükséges a rugalmas foglalkoztatást, továbbá össze kell hangolni a család és a munka kettősét.

Régóta küzd a vállalati szektor azon problémával, hogy a képzési rendszer által kibocsátott mértéknél jóval több szakmunkásra és technikusra lenne szüksége. Hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló.

Az államtitkár szerint a Vas megyében 3 százalék körül mozgó munkanélküliségi ráta gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságnak is tekinthető, hiszen nulla százalék sehol sem létezhet, mert bizonyos mozgástér mindig jelen lesz. Mindazonáltal a képzetlen, olcsó munkaerő sem e térségben, sem az ország más területein nem keresett, e rétegbe tartozók nehezen tudnak elhelyezkedni.

A foglalkoztatáspolitikában tehát a szakképzésnek kulcsfontosságú szerep jut. „A magyar gazdaság felemelkedéséhez nélkülözhetetlen a magasan képzett, megfelelő számú munkaerő utánpótlás biztosítása. Sőt a munkanélküliség újrateremtődését is a jó szakképzési rendszer akadályozhatja meg. Így sürgősen növelni kell a szakképzésben tanulók arányát. A duális képzést pedig intenzíven szükséges erősíteni. Sőt a hiányszakmákat választó diákok számának növelése érdekében az ösztöndíjrendszer is átalakítandó” - összegezte a közeljövőbeli feladatokat Czomba Sándor.

A kihívásoknak való megfelelés végett pedig egyebek között be kell vezetni a „szakképzési pedagógus életpályamodellt”, és vissza kell állítani a nemrégiben kiiktatott gyakorlati oktatásvezető munkakört. Előrelépést jelenthet az emelt szintű szakképesítések felsőoktatási tanulmányokba történő beszámításának az elindítása. A szakoktatók tudásának modernizálása és színvonalemelése sem nélkülözhető a fejlődéshez. A jelenlegi helyzet javításában a felnőttoktatás lehetőségeinek kihasználása is segíthet.

A tervek szerint óriási változásként, 2015 szeptemberétől egy kézbe kerül a szakközépiskolák szakmai irányítása és fenntartása. A Nemzetgazdasági Minisztérium kialakította a szaktárcák közötti együttműködés platformját. Czomba Sándor azt is hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatáspolitikáért, a köznevelésért és a felsőoktatásért felelős államtitkárok gondolkodása már „egy srófra jár”, s amennyiben a kormánydöntés megszületik, a jelenleg még érzékelhető köd fel fog szállni a részleteket érintően is.