Újra élénkülőben a szombathelyi munkaerőpiac

há • 2021. június 14., hétfő •
Honnan érkezhetnek még hadra fogható munkavállalók? Milyen állapotban van a vendéglátószektor? Mely szakmákban van szükség utánpótlásra? Ezekről beszélgettek dr. Hende Csaba meghívására az egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Újra élénkülőben a szombathelyi munkaerőpiac

A járvány negatív gazdasági hatásait egy olyan, az elmúlt évtizedben páratlan fejlődést produkáló városban is csökkenteni kellett, mint amilyen Szombathely. Elsősorban a munkahelyek megőrzése volt a cél, ez indokolta a kormányzati válságkezelő intézkedéseket is - ezzel a gondolattal kezdte a legutóbbi szakmai kerekasztal-beszélgetést dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő az egyetemen, ahol a foglalkoztatás helyzete volt a téma. Az eredmény biztató:

az uniós országok közül Magyarországon nőtt a legjelentősebb mértékben a munkahelyek száma

- hangzott el.

Ahol magasabb a bér, oda áramlik a munkaerő, és olyan tényezők is szerepet játszanak ebben a mobilizációban, mint a közlekedés, a megközelíthetőség, az utak állapota, a vasút fejlettsége - erről Göltl Viktor, a WHC Kft. ügyvezetője beszélt. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég vezetője arra is rámutatott, hogy Kelet-Magyarország és térségünk között már nem akkora a különbség e tekintetben, mint korábban, ezért most inkább

a határon túli, EU-n kívüli országokból - Ukrajnából, Szerbiából - számíthatnak szabad munkaerőre a munkaadók.

Naprakész adatokkal szolgált a járványban hozott kormányzati intézkedések hatásáról Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője. Kifejtette, újra élénkül a munkaerőpiac Szombathelyen. Közel 15 ezer személy kapott valamilyen segítséget Vas megyében az elmúlt hónapokban, és

összesen mintegy 5 milliárd forintot fizetett ki számukra a hivatal.

Kiemelt témája volt a találkozónak a vendéglátószektor helyzete. Völler László, a Vasi Vendéglősök Klubjának elnöke, aki egyben a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja is, érintettként és érdekvédőként szólalt meg. Beszélt a pincér szakma utánpótlásának szükségességéről, és a szektorból történt elvándorlásról, amely a járvány időszakában felerősödött.

Emiatt nemcsak a szomszédos Ausztriát okolta, hanem a szabad hétvégéket és a kényelmesebb munkaidőt is,

amelyet más munkakörökben megtapasztaltak a korábbi vendéglátós - azaz a szakmából elvándorolt - dolgozók. Nehéz visszacsábítani őket, ahogy a gyes-en, gyed-en lévő munkaerőt is, tette hozzá. Szóba került még a 200 ezer forintos minimálbér javaslata, az adózás könnyítése, valamint a SZÉP kártyák használata is.

A felsőoktatásról, ezen belül is az ELTE SEK népszerűségéről beszélt Lenkai Nóra rektori biztos. Mint fogalmazott, az egyetemre jelentkezők száma évről évre nő, és bár még mindig a pedagógia a fő profilja az intézménynek,

számos kezdeményezés és új szak bizonyítja, hogy odafigyelnek, reaglnak a gazdasági élet igényeire.

Példaként a gépészmérnökképzést és a turizmus-vendéglátás szakot, valamint az iparkamarával kötött megállapodást említette. Ez utóbbinak lényege, hogy a térség kis- és középvállalkozásainak vezetői oktatják a hallgatókat, miközben ők valós gyakorlathoz, munkatapasztalathoz jutnak a cégeknél.

A pedagógusképzés fontosságát emelte ki Büki Zoltán, a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgató-helyettese. Szintén részt vett a beszélgetésen Rettegi Attila, a Vas Megyei Szakképzési Centrum főigazgatója, aki a középfokú szakképzés szerepére mutatott rá. Elmondta, hogy a gazdasági élet szereplőinek nagy számban van szükségük a jó technikusokra, és folyamatosan figyelik is, mely területeken kell erősíteni a képzésben. Ilyen konkrét igény során merült fel, és végül indult el az ipari szerviztechnikusok, illetve az ipari informatikai technikusok képzése Szombathelyen. Hozzátette, hogy

az elmúlt két évben egyébként kedvező tendencia tapasztalható a szakképzésbe érkező tanulók számában.

Ugyancsak nőtt a beiskolázás a turizmus területén, ám tény, hogy Ausztria elszívó hatása érezhető.

Emellett olyan témák is felszínre kerültek, amelyek kevéssé ismertek: Völler László kifogásolta például, hogy agrárkamarai tagdíjat kell fizetnie, miközben nem is érintett agrárkérdésekben, és így van ezzel sok más cukrász, vendéglős is.

Elhangzott, hogy a gazdaság újraindítását célzó intézkedéseknek köszönhetően - más országokhoz képest - mintegy másfél hónappal előbb beindulhatott az élet Magyarországon, így új lendületet vehet a gazdasági fejlődés.

 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére