A közel hasonló korú hölgyek erős, jobb bordaív alatti fájdalomról számoltak be, ami hőemelkedéssel, lázzal járt együtt. Az első esetnél, egy 31 éves nőnél mindezt olyan egész éjjel tartó heveny hasmenés és hányás kísérte, hogy egy budapesti sürgősségire szállították - írja az Index.
Kritikus mértékű gyulladást okozott
A laborlelete szerint gyulladás volt a szervezetében 83mg/l CRP-értékkel, ami az enyhe-közepes fertőzések 20-100 közötti intervallumába tartozik. Az ultrahang kóros eltérést nem mutatott, a CT-vizsgálat során a jobboldali vastagbélhajlat falának megvastagodását lehetett látni a felvételeken. Olyan antibiotikumot kapott, amivel a diverticulitist is szokták kezelni, és hazaengedték. Mivel panaszai nem szűntek, másnap felkereste egy budai kórház Belgyógyászati Centrumát. Temesszentandrási György elmondása szerint az első 24 órában kritikus volt az állapota, a folyamatos hányás miatt jelentős mennyiségű infúzióra szorult.
A vérvétel extrém magas 502mg/l CRP-s gyulladást mutatott ki, miközben már a 300 feletti érték is igen magasnak számít.
– részletezte a belgyógyász. A tüneti kezelések mellett széles spektrumú antibiotikumot kapott, ami után 24-36 órával annyira javult az állapota, hogy négy nap múlva haza is engedték. Mindez 2022 decemberében történt.
A második eset
Egy 29 éves nő 2023 januárjában kereste fel a kórházat két napja tartó jobboldali, erős felhasi fájdalommal. Gyomorpanaszai nem voltak, lázat nem mért, de a belgyógyász szerint lehetett hőemelkedése, mert hidegrázásról számolt be. Először epehólyag-gyulladásra gyanakodtak, az ultrahang azonban ezt nem igazolta, a CT-felvételek szerint szintén a vastagbél jobboldali hajlatán a bélfal megvastagodott, megnagyobbodott nyirokcsomók látszódtak. A gyulladásos értékei az első eset kezdeti stádiumával egyeztek meg: CRP-je 80mg/l volt. Széles spektrumú otthoni antibiotikum-kezelés után hamar felépült, az egyhetes kontrollon a vizsgálatok már nem mutattak kóros eltéréseket. Temesszentandrási György elmondta, hogy a betegek utánkövetése folyamatos, és azóta sem tértek vissza a panaszaik.
Ami különössé teszi a betegséget
A szakorvos kiemelte: mivel fiatal nőkről van szó, először a terhességet zárták ki, és már az első vizsgálatoknál felmerült az endometriózis gyanúja, ami szintén járhat a bélfal megvastagodásával, de antibiotikum hatására nem gyógyul és nem ilyen jellegű klinikai képpel jár.
Sőt, nem nagyon tudunk olyan betegségről, ami a vastagbél jobboldali hajlatánál okoz gyulladást
– mondta a doktor, hozzátéve: a Chron-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás ugyan okozhat elváltozásokat a területen, de ezek krónikus betegségek, így antibiotikumos kezeléssel nem gyógyíthatóak. A belgyógyász kérdésünkre elmondta, hogy daganat itt is előfordulhat, azonban ezt a képalkotó vizsgálatok egyike jó eséllyel kimutatta volna, vagy a székletben található vér utalt volna erre. Temesszentandrási György arra is kitért, hogy endoszkópos vizsgálattal jobban igazolható a rosszindulatú elváltozás, de a betegek állapota miatt akkor erre nem volt lehetőség, ezért szövettan sem készült.
A vastagbél-tükrözéses szűrővizsgálatot ugyanakkor 40 éves kor felett 5 évente el kellene végezni. A krónikus bélgyulladásban szenvedőknek pedig kiemelten fontos lenne ennél gyakrabban kolonoszkópos vizsgálatot végeztetni, ugyanis náluk 8-12 szerese a rizikója a vastagbélrák kialakulásának.
– hívta fel a figyelmet.
A hirtelen jelentkező láz és heveny hasmenés, hányás is fertőzésre utal, de a székletmintákban nem volt a leggyakrabban ilyen panaszokat produkáló coli-, szalmonella-, vagy helicobacter baktérium. A tenyésztés egy ismert kórokozót sem mutatott ki, még a HIV-vizsgálat is negatív lett, bélférgességről sem lehetett szó.
Temesszentandrási György több hazai gasztroenteorológussal felvette a kapcsolatot, de eddig senki sem találkozott ilyen esettel, legjobb tudomása szerint még a nemzetközi szakirodalomban sem említenek hasonlót. A megkeresett röntgenorvosok is különösnek tartották a képalkotók felvételeit. A flexura hepatica környéki vastagbélgyulladást a Magyar Családorvosok Lapjában leíró szakorvos szerint még ha egy új típusú betegségről van is szó, az bizakodásra ad okot, hogy van ellene gyógyszerünk.
Hogyan terjedhet?
Az Index kérdésére, hogy mi a kapcsolat a két eset között, Temesszentandrási György elárulta, hogy eddig nem sikerült összefüggést feltárni. Az egyik nő Budapesten, a másik Pest környékén él, máshol dolgoznak, az egyik kismama, a másik adminisztrációs munkát végez, megbetegedésük előtt nem jártak külföldön és családtagjaik, ismerőseik nem fertőződtek meg. Ráadásul időben viszonylag távol, egy hónapos eltéréssel jelentkeztek a panaszok a két nőnél. A belgyógyász ezért úgy véli, hogy szervezetükbe valamilyen nem hőkezelt étellel kerülhetett az ismeretlen kórokozó.
Folytatjuk a vizsgálatokat, hogy mielőbb fény derülhessen arra, mivel állunk szemben
– hangsúlyozta a belgyógyász.
(Borítókép: Geoffroy Van Der Hasselt / AFP)
Forrás: index.hu