„Az idei évben nagyon fontos az egyensúly és a növekedés összhangjának megteremtése” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a tavalyi anticiklikus költségvetési politika helyes volt, hiszen segítette a növekedést, és nem hagyta, hogy mély recesszióba csússzon a magyar gazdaság.

A FISKÁLIS INTÉZKEDÉSEK NAGY RÉSZE TÁMOGATOTT HITELPROGRAMOKON KERESZTÜL VALÓSULT MEG.

Ez jól megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt évek gazdasági környezetében a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő Eximbank, valamint az MFB a megelőző évekhez képest sokkal nagyobb ütemben tudott növekedni. A két bank mérlegfőösszege jelentősen emelkedett, az EXIM-é 74 százalékkal, az MFB-é 20 százalékkal növekedett, ami történelmi eredmény. Az Eximbank esetén a növekedés főleg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak köszönhető: a program nélkül a vállalati hitelezés 45 százalékkal esett volna vissza.

Nagy Márton lapunknak arra is kitért, hogy az egyensúly megőrzése mellett helyre kell állítani a gazdasági növekedést, így „idén kiemelt figyelem hárul a költségvetés egyensúlyára, és 4,5 százalékra kell visszahozni a költségvetési hiányt. Ez azt jelenti, hogy idén nullás lehet az elsődleges egyenleg.” Az elsődleges egyenleg makrogazdasági értelemben azt jelenti, hogy a közbeszéd által ismert költségvetési hiányból ki kell vonni a nettó kamatkiadásokat.

A tárcavezető szavai szerint ez a nullás egyenleg azt jelenti, hogy a költségvetés semleges lehet az idei növekedésre – amennyiben ugyanis az elsődleges egyenleg pozitív, akkor az visszahúzza a növekedést, amennyiben pedig negatív, úgy támogatja azt, hiszen extra forrást pumpál a gazdaságba.

Nem gyorsabban és nem lassabban

Nagy Márton hozzátette, hogy „az idei nullás elsődleges egyenleg hozzájárulhat az egyensúly és a növekedés összhangjának megteremtéséhez, ami ideális helyzetet teremt”. Kifejtette, hogy az a fajta felfogás, ami nullás elsődleges egyenleget céloz meg, támogatható szabályelv. És a következő évekre is érvényesíthetőnek tűnik. Ez azt jelenti, hogy

ÚGY KELL CSÖKKENTENI A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYT, AHOGY AZT A NETTÓ KAMATKIADÁSOK MEGENGEDIK.

Idén a költségvetési egyenleg 4,5, jövőre 3,7, később pedig 3 százalék lehet. Tehát nem gyorsabban és nem lassabban, hiszen így van meg a növekedés és a költségvetési egyensúly összhangja – összegezte a nemzetgazdasági miniszter.

Fontos arra is emlékeztetni, még pénteken az Index kérdésére a nemzetgazdasági miniszter azt is kifejtette, hogy „bár még nincs meg a negyedik negyedéves adat, vannak előzetes információk. „Tavaly visszaesést láttunk a gazdaságban. Sajnos az előzetes adatok alapján 2023 utolsó negyedévére vonatkozóan azt látjuk, kisebb megtorpanás van a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez képest. Ám a szolgáltatási szektor folyamatosan javul, ahogy a bizalmi indikátorok is. A problémát az exportban és a német gazdaságban látom, utóbbi szenved, és recesszióba csúszott.”

A MAGYAR NÖVEKEDÉS PEDIG FÜGG A NÉMETTŐL, A VISSZAESÉSÜK HATÁSSAL VAN RÁNK. A NÉMET GAZDASÁG MEGTORPANÁSA ÍGY KEZD MEGJELENNI A MAGYAR GAZDASÁGBAN IS.

Az Indexnek nyilatkozó elemzők pedig arról számoltak be, hogy stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben: ezzel épphogy elkerülte a recessziót. Az eurózóna gyengélkedése kedvezőtlen Magyarországra nézve. A magyar export legnagyobb felvevőpiaca ugyanis az Európai Unió, azon belül is elsősorban Németország.

Ez kultúraváltást is jelent

A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésünkre, hogy a monetáris politika hogyan támogatja az ország gazdasági növekedését, úgy reagált, hogy a kormány mindenekelőtt tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét: „amikor egy kormányzati szereplő nyilatkozik a kamatpolitikáról, akkor az nem azt jelenti, hogy nyomást helyezünk az MNB-re. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a gazdaságpolitika nem értelmezhető a monetáris politika nélkül”.

Ez kultúraváltást is jelent, hiszen a monetáris politika értelmezése nélkül magát az egész gazdasági környezetet, gazdaságpolitikát nem lehet értelmezni. A jegybank határozza meg a hitelek árait és az állam finanszírozási költségét is. Tehát anélkül, hogy véleményt mondanánk a kamatpolitikáról, nem lehet megalkotni a teljes gazdaságpolitikai kontextust, de ez nem azt jelenti, hogy a függetlenségét nem kell óvni.

A tárcavezető arra is kitért, a jegybank idáig azt hangsúlyozta, hogy az inflációt kell figyelni, ami véleménye szerint helyes volt. „Én küklopsz üzemmódnak hívom ezt a dolgot, és azt hittem, hogy ebben az üzemmódban van. Januárban a 4 százalék körüli szintet közelíthette meg az infláció, így most, hogy 10 százalékon van az irányadó kamat, brutális, 6 százalékos mértéket ér el a reálkamat. Önmagában nem az a brutális, hogy pozitív a reálkamat, annak nagysága fogja vissza a gazdaságot. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a piac már gyorsabb, nagyobb mértékű kamatcsökkentést árazott be.”

Nagy Márton ezt követően kiemelte: a gazdasági növekedés támogatása még messze van a jegybank oldaláról.

Az MNB az inflációt figyeli. Ugyanakkor ha a sokkal kedvezőbb inflációs adatokra sem reagál gyorsabb, nagyobb ütemű kamatcsökkentéssel – amivel ráadásul képes lenne a növekedést is támogatni –, akkor nem értem, hogy a jegybank mi alapján működik. Most egyelőre vakarom a fejem, hogy mi a helyzet.

Pedig a bankok tudják, mi kell a gazdaságnak

Nagy Márton arra a felvetésünkre, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben mit tehetnek a bankok, és milyen állapotban van a hitelezés, leszögezte: a bankok nagyon konstruktívak. A tárcavezető szerint kifejezetten érdekes tapasztalat, hogy a jegybankkal szemben a bankrendszer sokkal jobban érti a növekedés helyreállításának szükségességét, és hogy miért kell a hitelkamatokat gyorsabban csökkenteni.

Partnerek voltak abban, hogy a lakossági lakásvásárlási kamatok már 7 százalék alatti szintre mérséklődtek, és ennek érdekében jelentős csökkentéseket hajtottak végre.

Közel vagyunk ahhoz, hogy tényleg visszaálljunk egy piaci alapú hitelezésre. Emellett a csok pluszban is aktívak, nagyon sokat fognak segíteni. A másik oldalon a vállalati hitelezésben pedig elértük azt, hogy lényegében nulla felárral, vagyis a BUBOR szintjén tudnak vállalati hiteleket nyújtani a gazdaságnak. Ez az önkéntes akció lépett életbe február 1-jén, így a vállalatok a futamidő első hat hónapjában kiemelt kedvezményt kapnak, azaz olcsóbb hiteleket.

Nagy Márton szerint nem kérdőjelezhető meg az az összefüggés, hogy minél alacsonyabb a hitelkamat, annál nagyobb a hitelezés: „van egy normál hitelkeresleti görbe, amiről azt tanultam, hogy működik. Azt gondolom, hogy ez egy fontos jellemzője ennek a hitelösztönző politikának, egészséges hitelezés nélkül ugyanis nincs fenntartható és dinamikus növekedés”.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)