Mindenszentek és Halottak napja – két egymást követő ünnep, amit gyakran tévesztenek vagy épp vonnak össze az emberek, pedig jelentős különbség van a két jeles nap között.
Megdicsőült lelkek, tisztítótűzben lévő hívek, nyolc boldogság, szenvedő- és küzdő egyház – melyik fogalom melyik naphoz tartozik? A Mandiner írásából kiderül!
Mindenszentek ünnepe (november 1.)
Mindszentek a megdicsőült egyház ünnepe. November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.
Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.
Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel.
III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünnepelendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.
A mai napon az Evangélium a nyolc boldogság titkát tárja elénk.
- Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
- Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
- Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
- Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
- Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
- Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
- Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
- Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Legyünk figyelemmel Jézus szavára, merítsünk erőt belőle, hogy saját életünkben is követni tudjuk tanítását. Kérjük a szentek segítségét, hogy azon az úton tudjunk járni, amelyet Jézus mutatott meg nekünk.
Halottak napja (november 2.)
A Halottak napja – amely szintén egy keresztény ünnep – nem tévesztendő össze a Mindenszentek ünnepével.
Ezen a napon emlékezünk meg
az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.
A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a „szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a „küzdő egyház” (ecclesia militans) a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá.
A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) -beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
Nyitókép: Wikipédia
Forrás: mandiner.hu
