Ha valamiben, akkor a szerencsejátékban a legjellemzőbb mondat: a remény hal meg utoljára. Ez legfőképpen igaz a Magyarországon szinte nemzeti betegségnek számító lottóban, melyet több évtizede vív rendületlenül milliónyi hazánkfia. Az ok drámaian egyszerű, a nyerés vágya felülír minden realitást. Természetesen nem azt mondjuk, hogy most azonnal hagyja abba mindenki a szegények adójának is nevezett lottózást, de tekintsenek meg néhány számot:
Hiszen a lottó valahol a matematikáról szól. Bizonyára olvastak már olyan - ráadásul tényleg igaz - történeteket, ahol azért nyert valaki sok pénzt a lottón, mert matematikailag érett volt hozzá. Hiszen a lottó kőkemény matematika!
Álljon itt néhány puszta matematikai valóság mindhárom hazai lottójáték kapcsán:
Az ötöslottó esélyei:
- 5 találat: 1 : 43 949 268 (0,00000228%)
- 4 találat: 1 : 103 410 (0,000967%)
- 3 találat: 1 : 1231 (0,0812%)
- 2 találat: 1 : 44 (2,2727%)
A hatoslottó esélyei már valamivel jobbak:
- 6 találat 1 : 8 145 060
- 5 találat 1 : 34 808
- 4 találat 1 : 733
- 3 találat 1 : 45
És a skandináv lottón még könnyebb telitalálatot elérni:
- 7 találat 1 : 3 362 260
- 6 találat 1 : 17 154
- 5 találat 1 : 424
- 4 találat 1 : 29
Sokan hétről-hétre ugyanazokkal a fix számokkal játszanak, és bíznak abban, hogy előbb-utóbb kihúzzák a szerencseszámokat, melyek legtöbbször a születési év/hó/nap kombinációkból állnak. Az esélyek azonban itt sem verik az egeket, a fix számsorokra ugyanazok a matematikai képletek vonatkoznak, mint az előzőekben leírtakra, hiszen a fix számok csak nekünk ismerősek, a matematikában ugyanolyan véletlenszerűek.
Még ezek fényében sem lehet természetesen lebeszélni senki a lottóról, hátha megjön az a 0, 000000……..0000000 ……. 228 százalék. Hajrá!
