Közölték: heti bontás szerint Magyarországon a hőmérséklet és munkanaphatástól szűrt mutató alapján március közepéig emelkedett a villamosenergia-fogyasztás, az éves növekedési ütem 2 százalék körül ingadozott. A trend a 12. héten (március 16-23.), a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése után fordult meg, és a kijárási korlátozások bevezetését követően, április második hetében mutatta a legnagyobb visszaesést. Ebben az időszakban a fogyasztás 11 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakától. Április közepétől megindult némi korrekció, a hőmérséklet és munkanaphatással korrigált fogyasztás júniusban 8 százalék körüli visszaesést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az energiahivatal emlékeztetett: áprilisban tették közzé a járvány hatásait bemutató első helyzetelemzést. Az azóta eltelt időszakban a régiós országok többségében már mérséklődött a villamosenergia-kereslet visszaesése, ami jelzi, hogy a gazdaság egészében is megindult egy lassú normalizálódás. A turizmusnak legjobban kitett országokban azonban még nagyobb visszaesést hozott a június - írták.
Az elemzés szerint a kereslet csökkenése szükségessé tette a villamosenergia-termelés visszafogását. A régióban legnagyobb mértékben a vízerőművi termelés esett vissza a tavaszi aszályos időjárás következtében. A magas szén-dioxid-kvótaárak miatt nagyot zuhant a szén- és lignittüzelésű erőművek kínálata, míg a gáztüzelésű erőművek növelni tudták piaci részesedésüket.
A termelést vizsgálva Magyarország kivétel volt a régióban, mivel a jelentősen növekvő naperőművi beépített teljesítmény és a vízerőművek kicsi súlya miatt itt magasabb volt a termelés, mint egy évvel korábban. Tavasszal többször is előfordult, hogy a déli időszakban a naperőművi termelés megközelítette az 1 gigawattot (GW), meghaladva a lignit- és gáztüzelésű termelés együttes nagyságát.
A MEKH szerint megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-piacon az elmúlt hónapokban a kereslet visszaesése mellett semmilyen rendkívüli kereskedelmi esemény nem történt. A piaci szereplők a tényezőárak változására, illetve a határkeresztező kapacitások aktuális rendelkezésre állására reagálva szervezték a termelésüket.
