A dengue-lázat az egyiptomi csípőszúnyog által terjesztett dengue-vírus okozza. A betegség hosszú ideje jelen van Ázsiában és Dél-Amerikában is, évente mintegy 20 ezer ember halálát okozza. 2000 óta a halálozások száma globálisan nyolcszorosára nőtt a klímaváltozás, valamint az urbanizáció és elvándorlás hatásai miatt.

Jeremy Farrar, a WHO fertőzőbetegség-szakértője hangsúlyozta, hogy fel kell készíteni az országokat arra, hogy meg tudjanak küzdeni a betegség terjedésével számos nagyvárosban. A dengue-láz sok fertőzöttnél nem okoz tüneteket, ezért feltehetően sokkal több a fertőzött, mint ahány estet jelentenek - írja az Index.

A BETEGSÉG JELLEGZETES TÜNETEI KÖZÉ TARTOZIK A LÁZ, AZ IZOMGÖRCS ÉS AZ ÍZÜLETI FÁJDALOM.

A súlyos eseteknek azonban csak egy százaléka vezet halálozáshoz – adta hírül az MTI.

A betegség rekordszintű terjedése várható

Farrar előrejelzése szerint a dengue-láz az eddigi helyszínekről tovább terjedhet, és az Egyesült Államok, Európa és Afrika egyes területein is járványt okozhat, amire a helyi kórházaknak fel kell készülniük. Mint megjegyezte, ezeken a területeken már korlátozott számban előfordultak dengue-lázas esetek. 

Bár sok megbetegedést nem jegyeznek fel, 2022-ben 4,2 millió esetet regisztráltak világszerte.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐK MÁR FIGYELMEZTETTEK, HOGY IDÉN A BETEGSÉG CSAKNEM REKORDSZINTŰ TERJEDÉSE VÁRHATÓ.

A jelenleg Bangladesben zajló járványnak már több mint ezer halálos áldozata van. Bár van ellene védőoltás, nincs speciális kezelési módja.

A WHO azokban a térségekben, ahol a dengue-láz komoly közegészségügyi kockázatot jelent, a 6-16 éves gyermekek beoltását ajánlja. A javasolt vakcinát tavaly decemberben az Európai Unióban is engedélyezték, de az Egyesült Államokban még folynak a bevezetésével kapcsolatos tárgyalások.

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary
Forrás: index.hu