Jövőre bárki a saját kezében, az okoseszköze képernyőjén láthatja majd a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) előnyét, például, hogy a fizikai személyi keresgélése helyett digitális azonosítással is válaszolhat az igazoltató rendőrnek vagy az életkor felől érdeklődő dohányboltosnak. Az e-személyi pedig csak a beugró egy összetett rendszerhez, amivel digitalizáció és e-kormányzás terén felzárkózunk majd Európa sokszor irigyelt országaihoz.

Remek kiindulópontot nyújt a 2022-es Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP), illetve a 2023. november 17-i Infojegyzék, amit az Országgyűlés Hivatala készített éppen azért, hogy áttekintést adjon az elektronikus közigazgatás legújabb magyar és nemzetközi fejleményeiről.

Ezekben is áll, hogy a „digitális állampolgár” megfogalmazás nem új keletű, viszont napjainkban kicsit mást értünk alatta, mint a kezdetekben. Ez a kezdet több mint egy évtizeddel ezelőttre tehető: 

2013-ban Budapesten már tartottak konferenciát a témában. Akkor még olyan tartalommal töltötték meg a kifejezést, hogy „a digitális eszközökkel együtt élő, azokat használó ember”. 

Mára inkább már arra gondolunk a hallatán, hogy a digitális térben intézhetjük a hivatalos ügyeinket, és a hangsúly azon van, hogy az állam és az állampolgár elektronikusan kommunikál egymással.

Az utóbbi értelmezést alkalmazza az NDÁP is.

A digitális azonosítás az első lépés

A projektterv vázolja, hogy 2022-től 2026-ig ívelően miként alakul majd a program, amelynek az egyéni felhasználáson kívül további céljai is vannak. Az első az egyes állami szerveknél keletkező adatok hatékonyabb összekapcsolása, hogy tovább gyorsuljon az ügyintézés. A második, hogy kiépüljön egy nemzeti felhőtechnológia, amely a további digitális fejlesztéseket megkönnyítheti, ráadásul költségmérséklő hatása is lenne. A harmadik pedig az összes online állami ügyintézési felület egységes vizuális megjelenítése plusz nyelvi egyszerűsítése.

A gyakorlat felé közelítve a dokumentum rögzíti, hogy miként is szökik majd be az életünkbe a DÁP, miként találkozik majd vele az ember. Hivatalos megfogalmazásban „a program megvalósulásakor a digitális állampolgár rendelkezésére fog állni”:

• az elektronikus tárcája, amely az összes okmány digitális változatát tartalmazza majd, s így lehetővé teszi a személyazonosság online ellenőrzését,
• az elektronikus aláírása, amellyel az Európai Unió egész területén érvényes módon hitelesítheti online dokumentumait,
• a digitális postaládája, ahol elérhetők lesznek az ügyintézés során érkező hivatalos levelek,
• az elektronikus dokumentumtára,
• az elektronikus fizetés lehetősége, amellyel elsősorban az államnak róhatja le fizetési kötelezettségeit.

Mindezeket foglalja össze a következő ábra, amely világosan mutatja, mi mindent lehet majd elintézni a DÁP-pal, és milyen felületeken.

A platform elérhető lesz a legtöbb digitális eszközről, így számítógépről, táblagépről és okostelefonról is. Persze a kormányzat a mobilokat preferálja, amivel csak leköveti a lakossági szokásokat.

Meggyőződésem, hogy a következő évtizedben az emberek a mobilon keresztül akarnak hozzáférni mindenhez

– mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a DÁP-ról tartott november 11-i tájékoztatóján. Véleménye alátámasztására hozta, hogy okostelefon-ellátottság terén Magyarország az EU első három helyezettje közé tartozik, ezért például a DÁP-hoz kapcsolódóan nem lesz mobilvásárlási akció, mert nincs rá szükség, így is mindenkinél van mobil.

Megismerhettük a digitális államot az Ügyfélkapun keresztül

Ráadásul jól állunk Ügyfélkapu-hozzáféréssel is: 2023 júniusából tízből hat embernek volt profilja, amelyen keresztül 4400 ügyet lehet intézni. Ennek öt éve még csak a hatodát lehetett, 2019-re azonban 4 millióra nőtt az esetszám, 2022-ben pedig már több mint 20 millió ügyet intéztek ezen a felületen, amelynek havonta 8 millió látogatója van, ami látványosan jelzi, hogy van igény a digitális megoldásokra.

Elérhető az Ügyfélkapu az ország 378 Digitális Jólét Pontján keresztül is, amelyeket azok számára hoztak létre, akik nem rendelkeznek internetképes eszközzel. Ők egy ATM-szerű géphez járulhatnak, amelyen a személyi azonosítás után szintén elektronikusan intézhetik a tíz kiemelt, legtöbbet igényelt ügyformát, amilyen például a személyi igazolvány pótlása, az anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány, valamint a vezetői engedély. Ezeken az érintőképernyős terminálokon 2023 első felében 7 ezer ügyet intéztek.

Az Ügyfélkapu tehát a ma elérhető legmodernebb formája a hivatalos ügyintézésnek – viszont übereli majd a DÁP.

Mit kell tudni a Digitális Állampolgárság Program részleteiről?

Ennek a tudományos környezetét és mintáját természetesen már létező európai példák adták. A projekt eddig kizárólag a kormány belső erőforrásait használta, ám készített egy nemzetközi tanulmányt, amely megvizsgálta a nemzetközi viszonyokat. Miután a 2020-as éveket az Európai Unió a földrész digitális évtizedévé nyilvánította, az EU is felmérte a digitális ellátottságot a tagállamokban, sőt, az e-kormányzás kutatásakor bekerült a vizsgált országok körébe Albánia, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is, azaz igen széles, kontinentális kép rajzolódott ki.

Az eGovernment Benchmark-jelentés szerint Málta áll a legjobban 96 pontos értékkel, a második Észtország, amely innováció és főleg az e-kormányzás terén az etalonnak számít, 

majd jön a kicsinysége és gazdagsága miatt is jó pozícióból induló Luxemburg. Magyarország a rangsor közepén, Szlovénia és Németország közé ékelődve 68 pontos értékkel végzett, ami picivel a 73 pontos EU-s és 70 pontos összeurópai átlag alatti érték, összességében pedig a 27 tagállam között a 17. helyre jó.

A szomszédos és V4-es országok közül Ausztria végzett előttünk 78 ponttal, Csehország (64), Horvátország (63), Szlovákia és Lengyelország (egyaránt 62) valamivel, Szerbia (56) és főleg Románia (46) pedig már sokkal mögöttünk zárt. A sort a balkáni, jó esetben EU-tagjelölt országok zárják, az utolsó Észak-Macedónia 36 pontos eredménye például nagyjából a fele a miénknek, és harmada a legjobbnak. Mindez tehát jelzi: vannak még előttünk is távlatok, ugyanakkor jók az alapok a következő lépések megtételéhez.

Mobil azonosítás vs. hagyományos azonosítás 

A hazai program készítésekor áttekintették Ausztria, Csehország, Dánia, Finn- és Észtország már működő rendszereit. A „sógorok” most álltak át egy upgrade-elt mobilos alkalmazásra, ez az ID Austria, amely jó a személyi azonosításra, hozzá lehet férni a digitális szolgáltatásokhoz, és alá is lehet írni digitálisan. A csehek januárban érnek el ide, a dán, észt, finn hármas viszont jóval előrébb jár már.

Dániában 2021 óta használják a második generációs elektromos személyiket, a MitID-kat, amely már a digitális bankoláshoz is jó. Finnországban 2019 óta zajlik az Aurora-program, amelyben már a mesterséges intelligenciát is bevetik a DigiFinland-projekthez. Észtország pedig az első érkező volt a buliba, hiszen már 2017-ben bevezette a ráadásul szinte teljes körű digitális rendszerét, csak azok az ügyintézések képeznek kivételt, amelyeknél tényleg nem árt személyesen lenni: ilyen például a házasságkötés. 

A baltiak már a következő probléma megoldásán dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a digitális átállás és üzemeltetés karbonlábnyoma: 

a célkitűzés szerint 2030-ra abban a tekintetben is világelsők akarnak lenni, hogy övék legyen a legzöldebb digitális kormány.

Gazdasági növekedés és IT-fejlesztések Magyarországon

Mi ott csatlakozunk be a folyamatokba, hogy miután november 8-án elfogadták el az Európai Unió eIDAS 2 irányelvét, ezt Magyarországon alkalmazhatják majd először. Ez arról szól, miként lehet a digitális szolgáltatásokat biztonságosan és egyszerűen használni, idehaza tehát előnyben részesítve a mobilos felhasználást.

Rogán Antal a tájékoztatóján mosolyogva említette, hogy Magyarországon az igazolványok dobogóját a horgász- és a fegyvertartási engedély, valamint a hajóvezetői jogosítvány alkotja, ugyanakkor a DÁP előnyeiként kiemelte a következőket:

• tudni fogja a felhasználó alapadatait, ami a korhatáros, például dohányvásárlásoknál jelzi a harmadik félnek, hogy a felhasználó jogosult a vásárlásra, ennél többet azonban nem árul el,
• proaktív lesz: figyelmeztet például, ha közeleg egy határidő,
• minden hivatalos dokumentum elérhető lesz benne, így nem kell PDF-eket küldözgetni sehova, ráadásul az időbélyegző véd a félreértésektől is.

Abban a tekintetben nem lesz alsó korhatár, hogy mindenkinek alanyi jogon generálnak azonosító számot, és az appot is bárki leöltheti, sőt, igazoltatásnál alkalmazható is az adatok prezentálására kis- vagy fiatalkorúak számára is. Ellenben olyan ügyekben, amelyekhez 14 vagy 18 éves korú jogkorlátozás társul, a szülők járhatnak majd el a gyermekeik nevében.

A projekt a jogi környezet kialakításánál tart, a vonatkozó jogszabályokat már elfogadták, jövőre kezdődhet a lényeg. 

A DÁP-app két szálon fut majd: lesznek benne életesemény-alapú ügyek, illetve az eddigi e-Papír továbbfejlesztett változata. A tesztüzem 2024 szeptemberében indulhat az alábbi tételekkel:

• saját adatok összegyűjtve és hitelesítve,
• rendőri igazoltatás adatellenőrzése már mehet így,
• leggyakoribb ügyek intézése (kormányablak-időpontigénylés, erkölcsibizonyítvány-igénylés),
• biztonságos digitális azonosítás és aláírás.

2025-től várható a teljes működés, 2026-ra pedig belép az e-posta: mindenki elektronikusan kaphat meg mindent a DÁP-alkalmazáson keresztül. Idetartoznak a közműszámlák is, amelyekhez már kapcsolódik majd a fizetési lehetőség. Továbbá az államigazgatási szervek is kötelesek a DÁP-appon keresztül válaszolni, ami egyidejűleg kézbesítettnek is minősül.

Mit jelent a személyes adatok védelme az interneten?

Elsődleges fontosságú a személyes adatok védelme, az internetes jogok és internetes adatvédelem, illetve a kiberbiztonság, másképpen digitális biztonság vagy online biztonság. Nem mindegy ugyanis, hogy online biztonságban keringenek-e majd az online személyes adatok, úgyhogy a digitális felelősség szellemében nyilvánvalóan szükséges a digitális infrastruktúra fejlesztése.

A fejlesztési szakaszban komplex szolgáltatói környezet alakul ki, már létező piaci szolgáltatásokat is terveznek használni, és akár EU-s forrásokra is pályáznak majd. A teljes fejlesztés a remények szerint jó hatással lesz a hazai innovációra általánosságban, továbbá élénkíti majd a magyar gazdaságot is.

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy az egész DÁP-projektben a részvétel csak lehetőség, nem pedig kötelesség: ha valaki maradni akar a hagyományos ügyintézési formáknál, megteheti.

Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock
Grafikon: eGovernment Benchmark; Digitális Állampolgárság Program