Burkatilalomról dönt Svájc népe

mandiner.hu • 2021. február 21., vasárnap •
Mélyen megosztja a svájci társadalmat az arc eltakarásának tiltását célzó alkotmánymódosítás kérdése. Itt a minaretvita második felvonása: komoly identitáskérdés vagy egyszerűen szimbolikus politizálás van a burkatiltás óhaja mögött? Greczula Levente László cikke a mandiner.hu-n.
Burkatilalomról dönt Svájc népe

Hosszú munka gyümölcsét szüretelhetik le a svájci jobboldalon március hetedikén. Egy, a nacionalista-konzervatív Svájci Néppárt (SVP) holdudvarából indult kezdeményezés nyomán a svájciak népszavazáson nyilváníthatnak véleményt arról,

hogy szeretnék-e beleíratni az alkotmányba az arc eltakarásának tilalmát.

A lassan egy éve maszkok mögé rejtőző Európában persze furcsán hangzik egy ilyen kezdeményezés, aminek a célkeresztjében természetesen nem is a koronavírus elleni védekezésben maszkot viselők állnak – hanem azok a muszlim nők, akik a vallás előírásait konzervatívan értelmezve a teljes arcukat elfedő kendőt, nikábot vagy burkát viselnek.

Az iszlám arc eltakarására vonatkozó szabályai folyamatos viták tárgyát képezik szerte Európában, leginkább persze azokban az országokban, ahol aránylag sok muszlim él. A nikábok és burkák kritikusai legtöbbször azt vetik fel, hogy az arc elfedése szembemegy a muszlim nők alapvető emberi jogaival, korlátozza a mozgásszabadságukat, és bebetonozza az elnyomásukat. Mások azt hangsúlyozzák, hogy az európai kultúra alapjaival ellenkezik az, aki eltakarja az arcát, hiszen így nem látható a mimikája.

Viszont az is igaz, hogy a burkaviselés joga a vallásgyakorlás szabadságából következően mindenkit megillet, sok muszlim pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy senki sem kényszeríti a nőket arra, hogy elfedjék az arcukat, ez mindenkinek a saját döntése – más kérdés, persze, hogy az erősen férfiközpontú muszlim kultúrában mekkora biztonsággal lehet ezt kijelenteni. A svájci burkavitában mindenesetre úgy tűnik, hogy legalábbis elméletileg

egy oldalra kerülnek az iszlám kritikusai és a feministák egy része,

hiszen különböző okokból mind a két csoport azt szeretné elérni, hogy az alpesi országban ne szabadjon burkát vagy nikábot viselni – legalábbis a közterületeken.

Burkaviselő nők Pakisztánban. Fotó: Abdul MAJEED / AFP

Minaretekről és burkákról

Nem a jövő hónapban esedékes népszavazás az első a közelmúlt svájci referendumainak történetében, ami az iszlám szempontjából érzékeny témát érint.

A kétezres évektől nagy viták folytak a minaretépítésekről az országban.

Bár néhány mecsethez korábban is épültek minaretek Svájcban, 2006-ban több ilyen tervet is elutasítottak az egyes települések illetékes szervei, ezek a döntések pedig országszerte erős visszhangra találtak. Ekkor alakult meg az Egerkingi Bizottság (Egerkinger Komitee) nevű, főleg a Svájci Néppárt és a Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) tagjaiból álló csoport, ami azt szerette volna elérni, hogy a svájciak népszavazáson dönthessenek a minaretépítésekről. A tilalom támogatói egyebek mellett azzal érveltek, hogy a minaretépítés csak az első lépés, utána majd a müezzinek énekét is hallgatni kellene majd, mint az iszlám vallási és politikai hatalmának bizonyítékát.

A kérdésben 2009-ben tartottak népszavazást, ahol kisebb meglepetésre a résztvevők többsége a minaretépítés betiltása mellett tette le a voksát, így

ez a tilalom a svájci alkotmányba is bekerült.

A burkaviselés betiltását célzó népszavazás gondolata mögött ugyancsak az Egerkingi Bizottság áll. Alkotmánymódosító népszavazás kiíratásához másfél év alatt legalább százezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezőknek, de ez nem azt jelenti, hogy a referendumot szükségszerűen meg is tartják. A szövetségi parlament ugyanis ellenjavaslatot dolgozhat ki, a voksolásra pedig akkor kerül sor, ha a kidolgozott ellenjavaslatot a népszavazás kezdeményezői nem fogadják el.

A szóban forgó kezdeményezés szervezői 2017 őszén adták le a szükséges aláírásokat.

Azt szeretnék elérni, hogy a svájci alkotmányba bekerüljön egy, az arc eltakarását, illetve az arra való kényszerítést tiltó kitétel,
ami alól egészségügyi, biztonsági, hőmérsékleti megfontolások képeznek kivételt. A szabály alól kivételt jelentenének például az imaházak, tehát mecsetekben továbbra is viselhető lehetne a nikáb, de utcán már nem. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy az alkotmánymódosítás elfogadásával a rendbontások résztvevői is könnyebben azonosíthatók lennének, és vélhetően a bankrablóknak is új álca után kellene majd nézniük a símaszk helyett, hiszen azt sem szabadna közterületen viselni a jövőben.

Nikábot viselő nő egy hollandiai tüntetésen. Fotó: Niels Wenstedt / ANP / AFP

Ahogyan az várható volt, a Szövetségi Tanácsot nem hozta túlságosan lázba a kezdeményezés. Nem sokkal az aláírások leadása után ellenjavaslatot tettek, amit azzal indokoltak, hogy az alkotmánymódosítás megfosztaná a kantonokat a saját hatáskörű szabályozás lehetőségétől.

A szerintük megfelelő megoldás egy külön jogszabály megalkotása lenne, ami lehetővé tenné a differenciált szabályozást Svájcon belül, elvégre az országban meglehetősen kevés – egyes számítások szerint körülbelül harminc – olyan muszlim nő él, aki ténylegesen burkát vagy nikábot visel, a többiek leginkább turisták. A javasolt jogszabály emellett a muszlim nők széleskörűbb társadalmi integrációjára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazna. Differenciált szabályozásra egyébként jelenleg is van példa az alpesi országban: Tessin kanton alkotmányában néhány éve már van az arc eltakarását tiltó szakasz, Sankt Gallen kantonban pedig 2018 óta tiltják ezt. A Tages-Anzeiger szerint egyelőre nem sok vizet zavartak ezek a szabályok.

Az arc eltakarásának tilalma más európai országokban, mint például Franciaországban vagy Ausztriában szintén bevett gyakorlat.


Identitáskérdések

Az Egerkingi Bizottság a várakozásoknak megfelelően nem vonta vissza saját javaslatát, így március hetedikén az alkotmánymódosítás és az említett jogszabály között választhatnak majd a svájciak.

A kérdés a politikai osztályt is erősen megosztja. Az SVP és más konzervatív csoportok természetesen a burkatilalom mellett állnak, de érdekes módon több feminista és liberális muszlim szervezet is ezt az álláspontot képviseli. A baloldali pártok – zöldek, zöldliberálisok, szociáldemokraták – az ellenzők táborát erősítik, az utóbbi párt női képviselői „feminista nemet” mondanak a kezdeményezésre. A középen álló szabad demokraták viszont súlyos dilemmával állnak szemben, hiszen világnézetüktől elméletileg távol áll az egyéni vallásgyakorlásba való beleszólás, egyes kantonális szervezeteik azonban kifejezetten támogatják a tilalom bevezetését. A törvényhozás házai általánosságban inkább a tilalom ellen foglaltak állást.

A burkatilalom – függetlenül attól, hogy végül mi lesz a népszavazás eredménye – önmagán túlmutató kérdés, ami a svájci állam önazonosságának egyik legfontosabb alappillérére, az állam liberális mivoltára irányul, hiszen – ahogy a Neue Zürcher Zeitung publicistája fogalmaz –

liberális állam nem tilt be ruhadarabokat.

Nos, mégis lehet, hogy most kénytelen lesz. A svájci közvélemény-kutatók eddig csak óvatos becsléseket közöltek a népszavazás várható eredményéről, ezek alapján viszont úgy tűnik, hogy az alpesi ország lakóinak többsége március hetedikén a burkatilalom mellett teszi majd le a voksát.

forrás: mandiner.hu

A nyitóképen: a burkatilalom elfogadására buzdító plakát Lausanne-ban. Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére