A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vásárolhatunk most s mennyit vásárolhattunk 2010-ben. A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez viszonyítva, egyszer a minimálbérhez. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint 2010 és 2021 szeptembere között 11 év alatt 34% volt az infláció, azaz, átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp, a baloldali kormányok 8 éve alatt – 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán, ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott vásárolni ugyanennyiért.
A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.
Hétfőn aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy
a jobboldali kormányok alatt közel háromszorosára, 272%-ára nőtt a minimálbér.
Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.
A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,
míg a jobboldali kormányok alatt 40%-kal többet tudott a minimálbért kereső vásárolni, addig a baloldali kormányok alatt csökkent az életszínvonala.
Benzin
Egy liter 95-ös ólommentes benzin átlagára 2010-ben 336 forint volt. A havi minimálbérből 179 litert lehetett volna venni, magyarán – természetesen egy átlagos személygépjárművel számolva – egy ember három és félszer tudta volna a kocsijának a tankját teletankolni.
2021. november 15-től a benzin és gázolaj maximalizált fogyasztói ára 480 forint literenként. Így a 2021-es minimálbérből 232 liter benzint lehet vásárolni, ami közel öt átlagos tanknak felel meg.
A benzin ára hiába növekedett 43%-ot 11 év alatt, a minimálbér mértéke az elmúlt évek gazdaságpolitikájának hatására jóval többet s gyorsabban növekedett. Így a megvásárolható mennyiség közel másfélszeresére nőtt.
Összehasonlításként, a baloldali kormányok alatt, 2002-től 2010-ig a benzin ára 51%-ot emelkedett.
Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően – az évtizedben relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó 2020-as adat már ennek majdhogynem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.
Csirkecomb
A csirkecomb az egyik legtöbb módon és fűszerezéssel felhasználható hús a konyhában. Ezért is nem mindegy, hogy mennyibe kerül. Átlagosan 744 forint volt egy kiló csirkecomb ára 2010-ben, ami azt jelentette, hogy 81 kg-ot tudott belőle vásárolni egy minimálbért kereső. Ezzel szemben tíz évvel később ugyanúgy 740 forintba kerül. A minimálbér hatalmas növekedése miatt pedig most már majdnem kétszer annyit, azaz 150 kilót tudunk vásárolni a fehér húsból.
A húsárak mérséklődése és a keresetek gyors növekedése hozzájárult a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés másik mutatójának a mérséklődéséhez is. A kilenc mutató közül az egyik azt jelzi, hogy a társadalomnak mekkora része nem tud anyagi okokból kétnaponta húst fogyasztani.
A baloldali kormányok gazdaságpolitikája után, 2010-ben ez az arány 29,2% volt.
Tíz évvel később, 2020-ra ez az adat közel a harmadára, 12,2%-ra csökkent.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Forrás: mandiner.hu
