A méltatlanul elhanyagolt íz - ismerjük meg az oregánót!

szponzorált tartalom (x) • 2020. szeptember 20., vasárnap •
A hagyományos magyar konyha nélkülözhetetlen fűszerei a só, a bors, a kömény és az őrölt pirospaprika. Ezek azok a hozzávalók, amelyek szinte kivétel nélkül minden konyhában fellelhetőek, és a főzés során a legtöbbet használjuk. A legtöbb háztartásban viszont találni olyan különlegesebb fűszereket is, melyeket csak ritkán merünk használni, ugyanis nem vagyunk benne biztosak, hogy illenek-e az adott ételhez. Pedig egy újszerű, izgalmas fűszerezéssel még a legunalmasabb ételt is fel lehet dobni. Például egy kis oregánóval!
A méltatlanul elhanyagolt íz - ismerjük meg az oregánót!

Hasznos és ízletes

A növénytannal foglalkozó szakirodalom szurokfűként hivatkozik az oregánóra, népiesen azonban vadmajoránnának is nevezik, hiszen e növény közeli rokona. Dél-Európa tájain őshonos, de már az ókori Egyiptomban is ismert és használt növény volt - igaz, ekkoriban még főként gyógyhatása miatt alkalmazták. 

Az oregánó ugyanis bizonyítottan gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatással bír, emellett nyugtató és köhögéscsillapító hatóanyagokat tartalmaz, de sérüléseket is kezeltek vele. Az ételekben való használata mellett kipréselt olajként vagy teaként elkészítve is fogyasztható. 

Erőteljes íze van, mely emlékeztet a majoránnára és a kakukkfűre, ám sokkal markánsabb, emellett némi mentolos aroma is fellelhető benne. Meszes talajban nagyszerűen megterem, ezért hazánkban is számos helyen termesztik, de a vadonban, hegyoldalakon is megtalálható. 

Az oregánó a gasztronómiában

Bár e fűszert leginkább az olaszos ételekkel hozzák kapcsolatba, azonban fellelhető a dél-amerikai, a török, illetve az arab konyhában is. Jellegzetes ízvilága számos olasz fogásban előjön, náluk az egyik alapfűszernek számít. Az Interfood kínálatának olaszos ételeiben is állandó résztvevő.

Főleg a paradicsomos ételekhez használják, nincs pizzaszósz vagy bolognai, milánói mártás oregánó nélkül. Emellett azonban jól illik a grillezett húsokhoz és zöldségekhez, levesekbe, halas, babos vagy burgonyás ételekbe, pástétomokba, de frissen szedve megbolondítható vele a zöldsaláta is. 

Évelő növényként akár az otthoni fűszerkertben is termeszthető, ezáltal frissen is felhasználhatjuk ételeinkhez. Arra viszont ügyeljünk, hogy nem szabad sokáig főzni, hiszen akkor elveszítheti jellegzetes aromáját. Ezért lehetőleg csak a főzés vagy sütés vége felé tegyük az ételbe.

Szárított változatát sötét, hűvös és száraz helyen tároljuk, jól záródó edényben. Nagyjából fél év után kezd el romlani a minősége, és bár nem megy tönkre, az íze sokkal kevésbé lesz intenzív. Emiatt nem érdemes annyit betárazni belőle, ami ne fogyna el pár hónap alatt. 

A pizzán és a paradicsomos szószokon kívül azonban még rengetegféle ételbe illik, ezért bátran kísérletezzünk az ízesítéssel. Fokhagymával, bazsalikommal, zsályával, petrezselyemmel kiegészítve nagyszerű elegyet alkot, így remek ízletes fogásokat készíthetünk vele.
 

közösség

további frisss

lap tetejére