Akkor "hozza" a legtöbb gyereket a gólya, amikor elindul Afrikába

HVG • 2019. június 25., kedd •
Régen másképp volt, március volt a születési rekordok hónapja, ez az életforma átalakulásával változott meg.
Akkor hozza a legtöbb gyereket a gólya, amikor elindul Afrikába

A legtöbb házasságot évtizedek óta a nyár utolsó hónapjában, augusztusban kötik Magyarországon - tudta meg a HVG. És mikor jön világra – már persze ha egyáltalán – a legtöbb újszülött? Nos, a kicsik legnagyobb számban úgy érkeznek meg, hogy a lehető legkésőbb legyen majd muszáj iskolába menniük, vagyis hogy éppen évvesztesek legyenek. Az ősz első hónapjában, szeptemberben a legnagyobb a forgalom ugyanis mostanában a hazai szülészeteken. Ebben az évtizedben eddig – egyetlen esztendőt leszámítva – következetesen az év kilencedik hónapjában jött meg leggyakrabban a gólya. A mostani dekádban akadt olyan esztendő – a 2016-os –, amikor szeptemberben 26 százalékkal (csaknem másfél ezerrel) volt magasabb az élve születések száma itthon, mint az ugyancsak harminc napból álló áprilisban. A többi hónaphoz képest egyébként még júliusban kerül be relatíve sok új név a születési anyakönyvekbe.

 

Az augusztusi és a júliusi születési csúcs azt is jelenti, hogy a legnagyobb arányban több-kevesebb bizonyossággal januárban és novemberben fogannak meg a legújabb nemzedék legfiatalabb tagjai idehaza. E két hónap között, az év végi csúcs időszakában (ami a keresztény hagyományokat tartó személyeknél egybeesik nagyrészt az adventi böjt időszakával) a regisztrált teherbe esések száma ugyanakkor szinte mindig alacsonyabb, mint januárban vagy novemberben. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy augusztusban általában 5–10 százalékkal kevesebb kisded érkezik, mint az azt megelőző, illetve követő hónapban. Ezzel együtt az augusztusé volna a harmadik hely a születésnapok nem létező havi toplistáján.

Manapság tehát a január és a november a legmegfelelőbb időszak arra, hogy a zigóták megtapadjanak, vagyis hogy egy-egy új élet elkezdődjön. Távolról sem a természet által kódolt törvényszerűséggel van azonban dolgunk. Fél évszázaddal ezelőtt például még másként alakult az élve születések menetrendje Magyarországon. 1960-ban és 1970-ben a legtöbb új baba a tavasz kezdetén, márciusban jött világra. Az életforma átalakulása a nagy számok tanúsága szerint a mindennapi élet olyan elementáris, egyszersmind intim eseményére is befolyással lehet, mint az ivarsejtek egyesülése. A részletes demográfiai évkönyvekből az is kiderül, hogy itthon manapság már éppen tavasszal születik a legkevesebb gyerek. Tavaly márciustól május végéig nem egészen 21 ezer kicsi jött csak világra, míg júliustól szeptember végéig több mint 24 ezer.

Az új évezred első évtizedében egyetlen olyan esztendő akadt, amikor a szokástól eltérően nem az év derekán, hanem már februárban, vagyis éppen az év legrövidebb hónapjában tetőzött az élve születések száma. A szóban forgó év a 2010-es volt. A demográfusok annak idején egyszerűen nem akartak hinni a szemüknek, amikor a Bajnai-kormány gazdasági kényszerintézkedései után kilenc-tíz hónappal nem csökkent, hanem éppenséggel emelkedett az élve születések száma. Mint utóbb kiderült: a gyermekvállalásra készülő párok egy része igyekezett minél előbbre hozni a fogamzás időpontját, hogy a védőnők még az utolsó pillanatban regisztrálhassák a terhesség tényét. S hogy a család ezáltal még jogosult legyen a régi juttatásokra, például a 3 éves gyesre.

Ha hónaponként vizsgáljuk meg a születések számát, az is kiderül, hogy a rendszerváltás óta a legtöbb újszülött 1991 júliusában jött világra (11 385 csecsemő), a legkevesebb (6537 fő) pedig az idén februárban. A jövő hónapban életbe lépő új családvédelmi támogatások választ adhatnak arra a kérdésre, lehetséges-e még egyáltalán e drámai tendencián változtatni saját erőből. Ez év márciusában egyébként 6920 volt az élve születések száma itthon, míg a halálozásoké: 11 373.

VIA

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére