Nagyon jól haladnak a megbeszélések Magyarország szempontjából – hangzott el csütörtök délután Navracsics Tibor brüsszeli sajtótájékoztatóján. Mint mondta, hogy Magyarország a legrövidebb időn belül szeretné sikeresen lezárni az EU-val folytatott tárgyalásokat, és megvan a szándék benne, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára megfelelő, és tartja az eredeti határidőket - írja a Világgazdaság.
Az uniós források ügyében illetékes területfejlesztési miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ma a belga fővárosba utazott, hogy ott tárgyalásokat folytasson a Magyarországnak járó, de különböző vitás helyzetek miatt hosszabb ideje elakadt uniós pénzekről. Előzetesen az lehetett tudni, hogy Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztossal is asztalhoz ül a magyar küldöttség.
Navracsics Tibor a tárgyalásokon szerzett tapasztalatait úgy értékelte, hogy meglátása szerint
előnyösen változott a megközelítési mód az Európai Bizottság részéről, és most már nagyobb fokú elköteleződést mutat a megoldás irányába, amely képes kezelni a jelenlegi helyzetet.
Ennek határidejéről azt mondta, hogy fix időpontok nincsenek, de önjelölt határidők már igen. A magyar fél szeretne az idén megállapodásra jutni, és azt decemberben véglegesíteni. Az uniós fél részére szerinte némi nyomást jelenthet, hogy az uniós parlamenti ciklus a vége felé jár (jövő nyáron fut ki). Talán a leglényegesebb, sok fiatalt és diákot érintő fejlemény, hogy a miniszter az Erasmus-programról azt mondta, hogy
nagyon közel van a megoldási javaslat.
A vita itt lényegében a vagyonkezelői alapítványokról szól, amelyben tehát Navracsics Tibor szerint közel van az egyezség. Egy kérdésre kommentálta a lengyel választásokat, pontosabban a kampánynak azt az elemét, amelyben az ellenzéki KO miniszterelnök-jelöltje, Donald Tusk ígéretet tett rá, hogy amennyiben őt választják meg a konzervatív PiS regnáló miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki helyett Lengyelország következő kormányfőjének, még 2023-ban hazaviszi a lengyel uniós pénzeket. A magyar miniszter szerint ez majd elválik, azonban ha valóban megtörténik, az inkább azt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság politikai alapon tesz különbséget, ami viszont összeegyeztethetetlen a bizottság küldetésével.
Miről szól a vita Magyarország és az Európai Unió között?
Alapvetően három ügy van terítéken:
- az Erasmus-ügy – 2022 végén az Európai Bizottság az úgynevezett modellváltáson átesett magyar felsőoktatási intézményeket egyetemeket a fenntartó vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályai miatt kizárta a cserediák- és gyakornoki programokból. A döntés érint számos kutatóintézetet is, ezek a Horizont programból maradhatnak ki.
- A horizontális eljárás – ez lényegében az uniós büdzsé felhasználásával összefüggő feltételeket tartalmazza, úgymint közbeszerzési piac működése vagy állami támogatások struktúrája, de ugyancsak ez tartalmazza a hazai független igazságügyi rendszer erősítésének kikötését is.
- A kondicionalitási, azaz jogállamisági eljárás – itt tizenhét úgy nevezett szupermérföldkövet és további tíz fejlesztési reformot jelölt ki az Európai Bizottság, ezek az átláthatósággal és igazságügyi rendszerrel függenek össze.
Ezek tehát a fő pontok, de ahogy a Portfolio is felhívta rá a figyelmet, érdemi összeget blokkol a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vita is, amelyet az Európai Bizottság perre vitt az Európai Bíróságon.
Mennyi pénzt tart vissza Magyarországtól az Európai Unió?
A 2021–2027-es uniós ciklus forrásmennyisége összesen mintegy 32,4 milliárd euró. Ez átszámítva körülbelül 12,5 ezermilliárd forint. Vagyis sok pénz, igaz, hét évre elnyújtva. Ebből a kohéziós keret 22 milliárd euró, amiből 13 milliárd eurót blokkol a horizontális eljárás. Az olyan ügyek, mint a gyermekvédelmi törvény vitája, összesen 2,7 milliárd eurót fagyasztott be. És van még egy majdnem 6,5 milliárd eurós rész, amelyet az Európai Tanács függesztett fel a szupermérföldkövek eléréséig.
Másik körülbelül 10,5 milliárd eurós részt tesznek ki az úgynevezett helyreállítási pénzek (részben hitel), amelyek a Covid utáni talpra állást hivatottak segíteni. Ezeket is a kondicionalitási eljárás tartja parkolópályán.
Forrás: vg.hu
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
