Horvátországban először a nyár közepén észlelték az európai disznóállományt megtizedelő afrikai sertéspestist. Az emberre és más állatokra ártalmatlan, de a sertések esetében szinte 100 százalékban halálos kórt elsősorban a vaddisznók terjesztik és feltehetően a szomszédos Szerbiából hurcolták be. A legfertőzöttebb térség Vukovár-Szerém megye, ott már több száz fertőzött állatot azonosítottak, de a vírus az ország keleti részén már több megyében is felbukkant. A legfrissebb észlelések Eszéke-Baranya megyében történtek, ami azért nagyon rossz hír a horvátoknak, mert ott, a magyar határ közvetlen szomszédságában található az ország disznóállományának 35 százaléka - írja a Világgazdaság.

Kényszervágás és altatás

Az afrikai sertéspestis ellen nincs sem orvosság, sem védőoltás, ezért az egyetlen módja a megfékezésnek az állatok megsemmisítése és a telepek felszámolása. 

A horvát kormány ezért szigorú állatrendészeti intézkedéseket rendelt el. Első körben minden sertéstartó köteles zárt helyre terelni a jószágait, és gondoskodniuk kell arról, hogy semmilyen módon se érintkezzenek vadállatokkal. Azok az állattenyésztők, akik a fertőzött megyékben élnek és otthon legfeljebb 4 háztáji jószáguk van, kötelesek október utolsó napjáig levágni őket, a többi megye háztáji állattartóinak pedig november végéig kell vágóhídra küldeniük az állataikat. Az illetékes minisztérium szerint az intézkedés 50 ezer sertést érint. 
Azon tenyésztők, melyek nagyobb farmokat üzemeltetnek, szigorú állatvédelmi szabályok betartása mellett, de egyelőre megtarthatják állományukat. Abban az esetben viszont, 

ha egy farmon felbukkan a fertőző kór, minden állatot azonnal el kell altatni. 

A kényszereutanázia eddig 25 ezer állatot érintett. A kormány ezért inkább a nagyobb farmok tulajdonosainak is azt javasolja, hogy a megelőzés érdekében inkább vágják le az állataikat. Ennek a legfőbb oka az, hogy bár altatás esetén Brüsszel kártérítést fizet a gazdáknak, de egy évre karantén alá helyezik az érintett farmot, a kiesett haszonért pedig nem jár kárpótlás. 

A hagyományos sertéseket érintő intézkedésekkel egy időben a vadászok az ország egész területén korlátlan kilövési engedélyt kaptak a vaddisznókra.

Húshiánytól tartanak

Az afrikai sertéspestis rövid távon lenyomja a disznóhús árát, mert egyszerre nagy mennyiségű termék áramlik a piacra. A jövőben viszont a farmok felszámolása miatt komoly húshiányra és drágaságra számítanak a horvátok. A fertőzés komoly problémákat okozhat a nagy tradícióval rendelkező száraz húskészítményt gyártóknak is. A vírus ugyanis csak hőkezelés után pusztul el teljesen, ezért a füstölt kolbászok és szárított sonkák is fertőzhetnek. Ezzel párhuzamosan a gazdák egy nem várt problémával is szembesülnek. Az országban ugyanis nincs elég húshűtő-kapacitás, ezért a levágott állatokat nem tudják hová tenni.

Eltűnhet egy őshonos faj

Az afrikai sertéspestis egyik legnagyobb áldozata a szlavóniai fekete disznó. Az autochton fajta az 1990-es évekre majdnem kipusztult, mára viszont sikerült stabilizálni az állományt. A szlavóniai tölgyerdőkben vadon legeltetett malac azonban a betegség egyik legfőbb hordozója lett, mivel közvetlenül is érintkezik a vadon élő állatokkal. A mezőgazdasági minisztérium ezért külön eljárást dolgozott ki a faj megmentésére.