Svájc semlegessége nem először okoz gondot az Európai Uniónak az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Míg a tagállamok (önként vagy nyomásra) egységesnek tűnő álláspont alapján döntenek szankciókról, segélyekről és fegyverszállításokról, addig az unión kívüli állam – bár a legtöbb esetben igyekszik együttműködni a blokkal – történelmi alkotmányára hivatkozva egyre több esetben tölti be az outsider szerepét - írja a Mandiner.
 
Így tett például akkor, amikor Brüsszel egyre komolyabban játszott el az orosz zárolt vagyonok einstandolásával és Ukrajnának küldésével. Svájc világosan közölte: semmilyen körülmények között nem nyúl a jelenleg nála lévő és befagyasztott mintegy 8,1 milliárd dollárt érő orosz vagyonhoz, miután jogrendszere mind a Svájci Bankszövetség, mind a kormányzat szerint tiltja a törvényes eredetű magánvagyon kártalanítás nélküli kisajátítását. Egy ilyen lépés összeegyeztethetetlen lenne az alkotmánnyal, és mélyen sértené Svájc nemzetközi kötelezettségvállalásait. 

A vétó az vétó

Hasonló volt a helyzet a fegyverszállításokkal kapcsolatban. Hiába nehezedik egyre erősebb nemzetközi nyomás rá, a mintegy 500 éve semleges állam törvényei sem azt nem teszik lehetővé, hogy egy háborúban álló országnak küldjön fegyvereket, sem azt, hogy egy olyan harmadik ország felé tegye ezt, amely aztán továbbítja azokat a háborús félnek. A patthelyzetet erősíti, hogy a nemzetközi jog értelmében a semleges országoknak valamennyi, a háborúban érintett felet egyformán kell kezelnie, vagyis azzal, hogy Bern csatlakozott a Moszkva ellen hozott fegyverkereskedelmi tilalomhoz, ugyanezt a megközelítést köteles alkalmazni Ukrajna esetében is. Svájc különböző trükkökkel igyekezett ugyan segíteni Ukrajnának, de az alapelveket illetően ragaszkodik és ragaszkodni is fog alkotmányba foglalt függetlenségéhez.

Váratlan húzás: Svájc pár frankért adná a Leopardok darabját
Hihetetlen trükköt találtak ki Svájcban: úgy segítenék Ukrajna felfegyverzését, hogy közben megőriznék a mindennek az alapját jelentő semlegességet.

Bern most újabb vétót dobott be, ezúttal az agyonfavorizált Leopard harckocsikkal kapcsolatban. 2016-ban a svájci Ruag hadiipari cég az olasz hadseregtől 96 darab (gyakorlatilag működésképtelen) Leopard 1A5 harckocsit vásárolt, amelyeket egyébként még el sem szállított, és nem is a svájci védelmi erők tulajdonát képezik. A Ruag a Leopardokat Németországnak adta volna tovább felújításra, ahonnan aztán útnak indulhattak volna Ukrajnába. Svájc ezen a ponton rántotta meg a gyeplőt, és el is kaszálta az egész tervet rögtön az elején. A semleges állam hivatalos közleményben tudatta: „A Szövetségi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 96 harckocsi eladása a jelenlegi svájci törvények szerint nem lehetséges. Ez eltávolodást jelentene a semlegességi politikától.” 

Egyelőre ugyanaz történik újra és újra: folyamatosak a törvényjavaslatok és a próbálkozások a kiskapuk megtalálása érdekében, a törvényhozásról azonban minden alkalommal lepattan az összes olyan kísérlet, amely új alapokra helyezné az alkotmányt. Ahhoz ráadásul még egy plusz népszavazást is kellene tartani, aminek csak az előkészületei hosszú hónapokig húzódnának, a végeredmény pedig szinte borítékolhatóan a semlegességi elvhez való ragaszkodás lenne.

Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel 
Forrás: mandiner.hu