Egyre nagyobb az érdeklődés idehaza a kaparós sorsjegyek iránt: tavaly már több mint 110 milliárd forintért vásároltak sorsjegyeket. A játék a fiatalok körében kifejezetten népszerű, egyrészt a gyorsasága miatt, másrészt azért, mert milliókat, tízmilliókat is zsebre tehet egy-egy szerencsés.
Az elmúlt években szinte nemzeti elfoglaltság lett a sorsjegykaparás. A Szerencsejáték Zrt. forgalmi adatai arról árulkodnak, hogy míg 2009-ben nagyjából 17 milliárd forint bevételt hoztak a kaparós sorsjegyek az állami cégnek, addig öt esztendő múlva már 63 milliárdos bevételt regisztráltak, tavaly pedig 112 milliárdért vásároltak sorsjegyeket a szerencséjüket próbára tevő emberek.
Egy évtized alatt tehát majdnem meghétszereződött a kaparós sorsjegyekből származó bevétel. De vajon mi indokolja a játéktípus egyre növekvő népszerűségét? Felvetésünkre a Szerencsejáték Zrt.-nél adták meg az egyébként kézenfekvőnek tűnő választ. Eszerint a mai felgyorsult, elektronikus megoldásokkal teli, színes és pörgő ritmusú világhoz a kaparós sorsjegy kiválóan passzol.
A játék lényege ugyanis az, hogy a vevő kiválaszt egyet a különféle, csillogó borítású sorsjegyek közül, lekaparja, és már meg is tudta, nyert-e vagy sem. Nem kell megvárni a hét végi sorsolást vagy az esti focimeccset.
A főnyeremények ráadásul csábítók, tízmilliós, adott esetben százmillió forintos összeg várja szerencsés megtalálóját. Mindezek miatt a sorsjegyek az ötös és a hatos lottó után ma a Szerencsejáték Zrt. harmadik legismertebb termékének számítanak, s – az ötös lottó mögött – a második legnépszerűbb játéknak. A sorsjegyek egyébként különösen népszerűek a fiatalabbak, főként a 18–29 évesek körében.
Felismerve a mindinkább jelentkező igényeket, az állami játékszervező cég széles palettát alakított ki a sorsjegyekből. Aki csak keveset kockáztatna, választhat 300, esetleg 500 forintos játékot, de ezer- és kétezer forintos sorsjegy is megtalálható a között az összesen 19 kaparós sorsjegy között, amelyet jelenleg kínál az állami társaság. A legújabb sorsjegyet egyébként ebben a hónapban dobta piacra a cég: az Aranybánya ezer forintért nyújt öt esélyt.
A szerencsejáték persze akkor kifizetődő a játékosoknak, ha nyerni is lehet. Ennek kapcsán megtudtuk, hogy 2018-ban 74 milliárd forintot nyertek az érintettek, ami – akárcsak a kockára tett összeg – jóval magasabb a korábbi évek értékeinél.
A nyereményekért azonban nem mindig mennek el az érintettek. A Szerencsejáték Zrt.-nél erről általánosságban azt mondták el: amíg a kisebb nyereményekről esetenként megfeledkeznek a játékosok, addig a nagy összegeknél ez ritkán fordul elő. Jó tudni, hogy a nyereményért a sorsjegy vagy -sorozat értékesítésének lezárását követő 90 napig lehet jelentkezni.
Az összeg a 91. napon átkerül az úgynevezett át nem vett nyeremények elkülönített alapjába. Az itt gyűlő summa általában különsorsolások keretei között találja meg új gazdáit.
Arról is érdeklődtünk, nyilvántartja, nyomon követi-e a társaság, melyik városban, melyik lottózóban lapul az akár ötven-, hetvenöt- vagy százmilliós nyereményt rejtő sorsjegy. A gyártás ügyében a vállalatnál annyit árultak el, hogy a sorsjegyeket zárt rendszerben állítják elő, így egyetlen embernek sincs információja arról, pontosan melyik értékesítőhelyen milyen összegű nyeremények érhetők el, és hol található a főnyeremény. Eszerint a véletlenen – hovatovább a vakszerencsén – múlik, hogy a nyerő biléták hol kötnek ki.
