A járvány óta sokkal jobban megbecsüljük a személyes oktatást – Kelemen Anna diákpolgármester a Mandinernek

• 2020. szeptember 11., péntek •
Hogy viseli a diákság a szigorú szabályok között újrainduló iskolai életet? Mi okoz bizonytalanságot, és miben léptünk előre az első hullámhoz képest? „A tavaszi tapasztalatok után és a jelenlegi felkészültséggel zökkenőmentesen fogunk átállni a digitális oktatásra” – véli Kelemen Anna diákpolgármester, akivel a koronavírus árnyékában zajló oktatásról és az érdekképviseleti munkáról is beszélgettünk. Tudták például, hogy a kötelező nyelvvizsga eltörlése is az Országos Diáktanácsnak köszönhető?
A járvány óta sokkal jobban megbecsüljük a személyes oktatást – Kelemen Anna diákpolgármester a Mandinernek

Lapunk kiemelt figyelmet fordított eddig is arra, hogy feltérképezze, a járványhelyzet miképp befolyásolja az iskolák működését. Tavasszal körüljártuk a digitális oktatás lehetőségeit, illetve a sokak által kritizált, végül rendben lezajló érettségit szintén górcső alá vettük – a tanárok és a vizsgázók szemszögéből is. Foglalkoztunk a tanévkezdés nehézségeivel, most pedig annak jártunk utána, hogy a diákok mit tapasztalnak, hogyan érzik magukat a szigorú biztonsági intézkedések mellett zajló oktatásban. Beszélgetőpartnerünk Kelemen Anna, Tata Város Diákönkormányzatának diákpolgármestere és az Országos Diáktanács Komárom-Esztergom megyei képviselője, akit a vírushelyzet mellett arról is kérdeztünk, hogy milyen mozgástérrel rendelkezik egy érdekképviseleti vezető.

Milyen feladatai, lehetőségei vannak egy diákpolgármesternek? Sokan nem is tudják talán, hogy több városban is létezik ez a megbízatás.

A diákpolgármesteri tisztség az önkormányzathoz tartozó ifjúsági szervezet elnöki pozíciója. E posztot második éve töltöm be, korábban pedig diák-alpolgármesterként tevékenykedtem Tata Város Diákönkormányzatában. Feladatom kifejezetten változatos, egyfajta hídszerepet töltök be a fiatalok és a város döntéshozói között, képviselem a diákok érdekeit. Ám nemcsak e két oldal között közvetítek, hanem aktuális megmozdulásainkról, programjainkról is nyilatkozom a különféle a médiafelületeken. 

Tatán régóta működik a diákpolgármesteri rendszer: ezek szerint a városvezetés nyitott a diákok ötleteire?

Igen, ennek példája az is, hogy a munkámban a két diák-alpolgármester túl segítségemre van egy ifjúsági referens is az önkormányzat részéről. Folyamatos párbeszéd van köztem és a város vezetése között, egyenlő félként kezel minket a politikai szféra. Saját közmeghallgatásunk van, egyeztetünk a közösségi szolgálatról, karitatív akciót is közösen szervezünk, illetve az együttműködés eredményeképp 2019-ben mi lettünk az UNICEF egyik gyermekbarát települése.


Kelemen Anna diákpolgármester

Miért érdemes ilyen érdekképviseleti munkát vállalni a diákoknak? Van értelme, van valós eredménye e munkának?

Nagy jelentősége van ennek az érdekképviseleti munkának, hiszen valós teret ad a párbeszédnek a fiatalok és a közélet döntéshozói között. A diákság képviselete egyébként nem csupán városi, hanem országos szinten is működik. Az Országos Diáktanácsnak módjában áll rendszeresen egyeztetni az Emberi Erőforrások Minisztériumában a köznevelésért felelős államtitkárral, valamint helyettes államtitkárral. Számos eredményt ért már el így szervezetünk.

Mi volt ezek közül széleskörűen érzékelhető?

Ilyen volt a kötelező nyelvvizsga eltörlése, valamint az első sikeres nyelvvizsga visszatérítése is. Még egy gondolat arról, hogy megéri-e dolgozni e diákszervezetben: ez a munka a közösségi érdekképviseleten túl személyes szinten is sokat adhat. Hiszek abban, hogy aki komolyan veszi a feladatát a szervezetben, és kitartóan tevékenykedik, annak kifizetődik a belefektetett idő és energia. Kapcsolatokat szerezhetünk, valamint tapasztalatokat gyűjthetünk, arról nem is beszélve, hogy számtalan élmény és lehetőség rejlik az ifjúsági érdekképviseletben.

Diákpolgármesterként hogyan ítéled meg, az online oktatás milyen hatással volt az iskolák rendes működésére? Változott a tananyag, a pedagógusok hozzáállása vagy a módszertan?

A járvány óta sokkal jobban megbecsülik a diákok az újrainduló személyes oktatást. A tanév eleje kicsit alaposabb ismétléssel indult, mint azt eddig korábban megszokhattuk szeptemberben, hiszen a karantén ideje alatt a diákok nem mélyültek el annyira a tananyagban, mint a normális oktatás során, kicsit bizonytalanabbak a leckéket illetően. Ezek mellett pedig sürgető a haladás az új tananyaggal is, mivel nagy a bizonytalanság abban, hogy mikor következik be újra a digitális munkarend. 

Hogy látod, milyen most az iskolák felkészültsége a járványhelyzetre? Készen áll az ország a digitális oktatásra? 

Az első tanítási napokon már felkészültünk arra az esetre, ha át kellene állnunk egyik napról a másikra digitális oktatásra. Meghatározták az egységes kommunikációs platformot, az első tanórákon már felvettük kurzusainkat. A korábbi digitális munkarendre váltás elején a nehézséget először a kapcsolatfelvétel jelentette. A legtöbb tanár különböző felületeken folytatta az oktatást, ami a diákok számára sok nehézséget jelentett. A járvány első hulláma így a lehetőségek kitapasztalásáról szólt inkább. A második hullám idején a legtöbb helyen ezért egységes platformokon fog folyni az oktatás, már bevált módszerekkel. 

Milyen javaslataitok vannak a digitális oktatás javítására?

Az Országos Diáktanács a digitális oktatás tapasztalatairól készített egy felmérést a diákok körében, melyre az ország minden megyéjéből összesen 7687 válasz érkezett. A felmérés terjedelmének kiértékelése is tíz oldal, amelyet átadtunk a Köznevelésért Felelős Államtitkárság részére. A kérdőív kitekintett az eszközellátottságra, a pedagógiai módszertanra, az általános tapasztalatokra és egyéb javaslatokra is. Úgy gondolom, hogy az előző tanév tapasztalatai után és a jelenlegi felkészültséggel zökkenőmentesen fogunk átállni a digitális oktatásra.

Mi a benyomásod, hogyan hat a diákok lélektanára a járványhelyzet? 

Sokunkban él egyfajta gátlásosság, bizonytalanság. Érezzük a felelősséget, de nagyon nehéz a helyzetünk, hiszen most vagyunk fiatalok. Minden eseményt vagy találkozót mérlegelnünk kell. Féltjük idősebb, tartós beteg hozzátartozóinkat, de közben barátainkkal is szeretnének minőségi időt együtt tölteni. Nagy felelősséget, nagy nyomást érzünk magunkon – teljes bizonytalansággal társítva. A karanténidőszak alatt és után átértékeltük az emberi kötelékeket. Ez hol elhidegülést jelentett, hol szorosabb kapcsolatot a későbbiekben. Eközben életünk olyan meghatározó fordulópontjairól sem szeretnénk lemondani, mint a ballagás vagy a szalagavató. Kiemelten fontos még számunkra a biztos felkészülés az érettségire, hiszen ez a továbbtanulás, további sorsunk tétje. Mindent úgy szeretnénk megélni, mint ahogyan az előző években láttuk, az előző évfolyamoktól, ismerőseinktől hallottuk.

Tudsz egy-két jó gyakorlatot említeni, ami könnyebbé teheti az online oktatást?

Ha nincs lehetőség személyes konzultációra a tanárral, vagy csak egy kisebb magyarázatra szorulna a tananyag, ajánlanám a digitális segédanyagokat, szemléltető eszközöket, valamint interaktív anyagokat, amelyek segítségével könnyebben értelmezhetőek lesznek a leckék. Ezek már könnyűszerrel hozzáférhetőek a diákok és pedagógusok számára, évfolyamokra és tantárgyakra bontva egy tematikus portálon.


Írta: Constantinovits Milán
Forrás: mandiner.hu

közösség

további frisss

lap tetejére