Tűz és víz

Kevesebben tudják, hogy a tűz is a húsvét egyik jelképe. Nagyszombaton a templom előtt máglyát raktak, majd szentelt lánggal gyújtották meg a templom húsvéti gyertyáját. Hazánkban sokáig nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, az ünnepi ételt pedig nagyszombaton a szentelt parázs fölött főzték, amelyet a templomból hazavittek.

Talán a locsolkodás az egyik legkedveltebb népszokás, amelyet a mai napig többé-kevésbé tartunk. Igaz, inkább öltött mára „vicces” jelleget, de jó alkalom arra, hogy találkozzanak ismerősök, családtagok. A víz a megtisztulás eszköze, de betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik vagy megmosdik, azon nem fog a betegség.

Virág és tojás

Szívesen helyezünk tavasz közeledtével virágokat, barkát, esetleg aranyesőt az otthonunkba, vagy a családi vacsorák helyszínére. Amellett, hogy színükkel, illatukkal életet hoznak a lakásba, a természet újjászületését, valami az újnak a kezdetét is jelképezik.  A hagyomány úgy tartja, hogy Jézust Jeruzsálembe történő bevonulásakor pálmaleveleket lengetve üdvözölték. Hazánkban a pálmaleveleket a barka helyettesíti, melyet virágvasárnap megszentelnek. Az aranyaeső Jézus feltámadását szimbolizálja.

A tojás az újjászületés és a termékenység legősibb jelképe. A húsvéti tojás eredetileg a halotti kultusz eszköze volt: a belőle kikelő madár Jézus újjászületését szimbolizálja. A kosárba pedig azért pirosra festett tojás kerül, mert e színnek mágikus, védelmező erőt tulajdonítottak.  Mások szerint a piros Jézus vérét jelképezi.

Véletlen folytán lett a nyúl a húsvét jelképe?

A nyúl és a tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán mondavilágból ered: a nyúl eredetileg madár volt, de az alvilág istennője haragjában négylábúvá változtatta. A nyúl egyébként a termékenység szimbóluma is.  Mások szerint viszont egy félreértés során került kapcsolatba a nyúl húsvéttal: német területeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, melynek neve röviden Hasel - a nyúl neve pedig németül Hase.

Miért eszünk sonkát?

A húsvét tradicionális étele a bárány, a sonka csak később kapcsolódott be a húsvéti hagyományok körébe. Eredetileg a gazdagságot jelképezte: úgy tartották, hogy aki sonkát eszik húsvétkor, annak bőségben lesz része az év további részében.