„184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez” – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kormány korábban több ízben is arról beszélt, hogy a pedagógusok béremelése az uniós források magyar számlákra való utalásától függ - írja az index.hu.

Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére jelentette be, hogy hároméves bérfejlesztési programot indítanak, melynek részeként 2024 januárjától átlagosan 32,2 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek.

A tanárok többsége január végén kapott értesítést az új összegről, február elején pedig az első megemelt fizetések is megérkeztek. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt lapunknak, hogy bár a béremelés megvalósult, a munkaterhek csökkentése még hátravan.

Csordogál a pénz, de nem csitul a vita

Arról is többször írtunk, hogy az Európai Unió jogállamisági aggályokra hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. Varga Mihály márciusban arról beszélt, hogy folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt uniós források. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy márciusi konferencián arról beszélt, hogy „a Magyarország számára legutóbb megítélt 2 milliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára”.

Ugyanakkor áprilisban az a hír látott napvilágot, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozattervezetet, amely vitatja a magyar jogállamiság javulását, márpedig az uniós pénzek érkezése jogállamisági kritériumokhoz kötött.

A 27 mérföldkőből – amelyet a magyar kormánynak teljesítenie kéne a lehívható források befagyasztásának feloldásához – négy igazságügyi, amelyhez 22 milliárd euró lehívása kapcsolódik. A decemberben feloldott 10,2 milliárd miatt az Európai Parlament perre megy az Európai Bizottság ellen, és határozottan javasolja, „hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

Egy másik, a határvédelem kérdésében azonban Brüsszel rácsapta az ajtót a magyar kormányra.

Kép: index.hu