Négynapos munkahét – lesz e valaha?

• 2024. február 22., csütörtök •
Már van, ahol van, de itthon egyelőre megoldhatatlannak tűnik az intézkedés bevezetése. A Telekom, amely próbálkozott néhány hónapig a lehetséges megoldással, még üzleti kockázatokat lát abban, hogy egymás mellett működjön a négynapos és az ötnapos munkahét.
Négynapos munkahét – lesz e valaha?

Az elmúlt három évtizedben hat-hét évenként rugaszkodtak neki a fejlett gazdaságok munkavállalóinak érdekképviseleti szervezetei, illetve kormányai a négynapos munkahét bevezetésének. Rendszerint sikertelenül. A Covid alatti bezárkózás és az otthoni munkavégzés miatt felgyorsult digitális transzformáció adott mostanra újabb löketet a négynapos munkahét bevezetéséhez. Itthon a Telekom ugrott neki a kísérletnek, talán nem véletlenül, hiszen több német vállalat is pilot projekteket indított a rendszer kialakítására - írja a Világgazdaság.

A Magyar Telekom még 2022 nyarán indította el pilot programját a négynapos munkarend tesztelésére. A magyar munkaerőpiacon egyedülálló kísérletben a telekommunikációs cég 300 kolléga részvételével tanulmányozta ennek megvalósíthatóságát nagyvállalati környezetben. 

Másfél évnyi tapasztalat eredményeit összesítve és mérlegelve kiderült, hogy a négynapos munkarend nem alkalmazható egységesen minden munkatársra, ezért a társaság úgy döntött, lezárja a csökkentett munkahét projektet, és tovább keresi azt a megoldást, amely széleskörűen biztosíthatja a munka-magánélet egyensúlyának javulását – volt olvasható néhány hete a vállalat közleményében. Ettől függetlenül más országokban sikerült újítani az ötnapos munkahéten.

Négynapos munkahét – országok, ahol kipróbálták, és működik

A 4 Day Week Global által 2023-ban indított kísérletben azt próbálták kideríteni, hogy a munkavállalók az idő 80 százalékában is el tudják-e végezni ugyanazt a munkát, mint korábban negyven óra alatt, ha ugyanazt a fizetést kapják. Az eredmények elsöprők voltak: a pilot programban részt vevő vállalatok a bevételek növekedéséről, a munkavállalók egészségi állapotának, jóllétének javulásáról számoltak be, emellett az új munkarend hatására környezetvédelmi szempontból is örvendetes fejleményeket tapasztaltak.

A helyzet persze nem ennyire egyértelmű, mutatja ezt itthon a Telekom kísérlete is. Ám például Belgiumban 2022-ben vezették be a reformcsomagot, amelynek alapján a munkavállaló választhatja a négynapos munkahetet. A japán négynapos munkahét is működik, ott is a kormány tett ajánlást, illetve iránymutatást, hogy a vállalatok alkalmazzák ezt a munkabeosztást. Ott persze más mozgatórugók alakítják a gzadaságpolitikusok motivációját. Míg Belgiumban a termelékenység, a környezeti lábnyom csökkentése, addig Japánban a rendkívül rossz termékenységi ráta, a humán erő gyors és tartós elhasználódása okoz fejtörést. Japán épp a „munkafetisizmusa” miatt kezd elöregedni, az embereknek kevés a szabadidejük, amelyet egymásra vagy egymás megismerésére fordíthatnának. Ez valódi érv az új munkarend kialakítására. 

Nagy kérdés, mi lesz Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerénél. A németországi négynapos munkahét most formálódik. Németországban már most is az egyik legrövidebb átlagos munkahét van Európában, a Világgazdasági Fórum szerint az átlagos heti munkaidő 34,2 óra. Ennek ellenére a szakszervezetek a munkaidő további csökkentését szorgalmazták, és most úgy tűnik, megkapják, amit akarnak. 

A vicces az egészben, hogy itt a motiváció épp ellenkező, mint Japánban. A változtatás oka az országban tapasztalható munkaerőhiányhoz köthető. Február 1-jétől Németországban 45 vállalat kezdte meg a négynapos munkahét tesztelését egy hat hónapig tartó kísérletben. A kezdeményezést, amely csak a rövidebb munkahéthez igazítható cégeket érinti, a berlini székhelyű Intraprenör vezetési tanácsadó cég és a 4 Day Week Global nonprofit szervezet vezeti.

Kis történelmi kitekintés

A négynapos munkahét bevezetésére törekvés nem az első forradalmi változás a munka világában. Az Egyesült Államokban 1926-ig a legtöbb munkavállaló heti hat napot dolgozott, még korábban heti hetet, de az ipari forradalom sokat lazított a munkavállalók vagy például a gyermek foglalkoztatottak helyzetén. Persze a munkakörülmények és a munkahét lazulása lassú és fájdalmas folyamat volt. Az Egyesült Államokban Henry Ford volt az első, aki az autógyárában ötnaposra csökkentette a munkahetet. Tehette ezt persze azért is, mert hatalmas összeget fektetett a futószalagok bevezetésére. Ez alapvetően gyorsította fel a munkafolyamatokat, így alkalom nyílt a munkahét rövidítésére, cserébe az alkalmazottaknak nemigen volt „üresjáratuk” munka közben. 

A munkahét negyvennégy, majd egy 1940-es módosítással negyvenórássá vált. Magyarország némi késéssel követte a nyugati világot: 1951-ben lett negyvennyolc órás a munkahét, majd 1967 és 1975 között fokozatosan csökkent negyvennégyre. 1981-től még két órát faragtak belőle, de csak 1984-ben jutottunk el a negyvenórás heti munkaidőig.

Akkor most jó vagy nem jó a négynapos munkahét?

A helyzet az, hogy a vállalkozások a jelenlegi szabályok mellett is bevezethetik a 32 órás munkahetet, ehhez nem kell külön kormányzati támogatás vagy államigazgatási irányelv. 

Nagy kérdés, hogy a vállalatok pontosan hogyan kezelik a helyzetet, hiszen nehézkes egy-egy munkavállalói csoportnak ilyen kedvezményeket adni, míg más csoportok ehhez a termelékenység fenntartása miatt nem juthatnak hozzá. 

Nem egészen véletlen, hogy a Telekom üzleti kockázatokra hivatkozva állította le a kísérletét. De a kisebb vagy akár a nagyobb cégek is körültekintően csökkenthetik a munkaidőt azonos fizetési feltételek mellett anélkül, hogy az jogi korlátokba ütközne. A jogászok egyik alapmondása, hogy első körben érdemes határozott időre szóló szerződésmódosítást végrehajtani, hogy ha a rendszer nem működik, abból automatikusan mindenki ki tudjon farolni. Amire érdemes figyelni, hogy a szabadidőt, vagyis a három pihenőnapot hogyan osztják el. Ez egyébként neuralgikus pontja lehet a szerződés módosításnak.

Mindent összevetve a fejlett gazdaságokban egyre többet foglalkoznak a négynapos munkahét kérdésével, még az Egyesült Államok is élénken érdeklődik a rendszer szabályozása iránt. Fontos ugyanis, hogy a vezető gazdaságok képesek legyenek fenntartani a termelékenységet, egyúttal megtartani az eddig elért munkaerőpiaci versenyképességet – tekintettel arra, hogy lesznek és vannak olyan gazdasági területek, ahol a nagy élőmunkaigény miatt egyszerűen képtelenség bevezetni a 32 órás munkahetet. 

Félő, hogy az ilyen területekről elvándorol a munkaerő, és más területeket keres, megbontva ezzel bizonyos termelékenységi folyamatokat. 

Tehát a négynapos munkahét bevezetése nem annyira egyszerű, mint azt a laikusok gondolják. Ugyanakkor a digitális transzformáció, a mesterséges intelligencia, az elektromobilitás fejlődése, illetve az automatizálás mind-mind az irányba mutat, hogy globálisan egyre nagyobb arányban lesznek azok a vállalatok, amelyek alkalmazzák a négynapos munkahetet. Kérdés, hogy mikor válik teljesen általánossá a fejlett gazdaságokban.

Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock

közösség

további frisss

lap tetejére