A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete márciusban 577 900 forint volt, ami 16,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi értéket – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett gyorsjelentéséből.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 520 600 forintra becsülhető, ami 15,7 százalékkal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában - írja a Világgazdaság.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 384 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 398 000 forintot ért el, 16,6 százalékkal, illetve 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, ami a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos növekedésének tudható be.

A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, 16,3 százalékkal haladta meg a 2022 márciusi adatot. Idén februárhoz képest mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset emelkedett.

Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 545 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 362 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 376 100 forintot tett ki.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 562 700 forint volt. Az ő esetükben a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 200 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve pedig 387 400 forintot ért el.

Az átlagkereset változását nagyban befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, vagyis az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 5,7 százalékponttal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 6,1 százalékponttal lenne magasabb.

GFM: a kormány intézkedései eredményesek

A reálkereset márciusban 6,9 százalékkal mérséklődött, a kormány azonban ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, ezzel újra növekedési pályára állítva a reálkereseteket – írta kommentárjában az adatközlést követően a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Hozzátették: ennek érdekében a kiskereskedelmi üzletekben júniustól elindul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer.

A kormány intézkedései eredményesek: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció tetőzött és trendszerű csökkenésnek indult, továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van

– fogalmazott a tárca. Rámutattak: 2022-ben az egész uniót tekintve Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek, így ennek is köszönhetően tavaly is reálbér-emelkedés volt – szemben például Németországgal, ahol harmadik éve csökken a reálkereset. 2010 óta pedig már mintegy 70 százalékkal ér többet a fizetések vásárlóereje.

Továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számolnak az elemzők

Márciusban elsősorban a kisebb súlyú szektorokban nőttek jelentősen a keresetek, a mezőgazdaságban és bányászatban. De átlag felett nőtt a feldolgozóipari bérezés is, ami részben a prémiumfizetés hatása lehet, részben pedig a munkaerőhiány okozta bérfelhajtó hatás

– emelte ki Virovácz Péter, az ING szenior gazdasági elemzője.

Hozzátette, hogy várakozásaik szerint 2023 egészében nagyjából a márciusi szint környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke, ez azonban vélhetően inkább az előrejelzési sáv alját jelöli ki.

Úgy gondolja, hogy számos cég csak a tavaszi hónapokban kötötte meg az új bérmegállapodásokat, ami tovább hajthatja felfelé az átlagbérek növekedését. Ugyanebbe az irányba hathat az év közbeni bérmegállapodás a közszféra bizonyos körei esetében.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy 16-17 százalék körül alakulhat a bérnövekedés üteme idén, továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számolunk. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünk ugyanis 19 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását

– vélekedett Virovácz Péter.

Forrás: vg.hu
Fotó: Mészáros János / Mediaworks, Fotó: Shutterstock