Rendkívüli időjárási anomáliákkal szembesülhettünk a közelmúltban: a kánikulák után olyan erővel érkeztek a hidegfrontok, hogy a kialakult viharok során soha nem látott méretű jégeső hullott - írta cikkében a mandiner.hu. Így történt ez július végén is, amikor Olaszország déli részén a példátlan hőség miatt tüzek, északon viharok okoztak vészhelyzetet. A jelentések szerint Mantovában narancsméretű jégdarabok zuhogtak, ám ez még semmi ahhoz képest, hogy ugyanabban a frontban Friuli-Venezia-Giulia tartományban az Európai Viharintézet szerint Európa-rekorder jégdarab ért földet egy jégesőben. 

Az Azzano Decimo településen este 23 órakor talált 19 centiméter átmérőjű óriásjégszem három centiméterrel vastagabb a korábbi európai rekordernél,

amelyet ugyancsak Észak-Olaszországban, Padova térségében találtak mindössze pár nappal korábban, július 19-én. 

Megjegyezték, hogy ez már nagyon közel van az eddigi világrekordhoz, melyet 13 évvel ezelőtt regisztráltak az Egyesült Államokban lévő Vivian nevű faluban, ahol egy nyári vihar során 20,3 centis átmérőjű jégdarabot találtak. A viharkutató szervezet szerint az elmúlt évtizedekben az európai régiók közül Észak-Olaszországban nőtt leginkább a nagy jégdarabokat hozó jégesők gyakorisága. Alig két nappal később Ausztriában, a magyar határtól alig hatvan kilométerre diónyi jég okozott riadalmat az ott élők körében.

Nincs itt semmi látnivaló, ez lesz a jövő

Krausz Miklós, a Köpönyeg.hu tudományos munkatársa a Mandiner megkeresésére elmondta, ha a légköri feltételek adottak, akkor teljesen természetes, hogy egy zivatar jégesővel jár. 

Azonban az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy az átlagosnál hevesebb (akár 19cm átmérőjű jégdarabokkal érkező) zivatarok is kialakultak, ami egyértelműen a globális felmelegedésnek tudható be” 

– elemezte.

A szakértő kiemelte, hogy az egyre extrémebb időjárási jelenségeket az átlagosnál melegebb idő okozza. Krausz Miklós elmondta: érdemes megnézni, hogy a Földközi-tenger vízhőmérséklete idén az átlagosnál 2-4 fokkal magasabb, ezért tudnak igen heves jégesők, felhőszakadások kialakulni. 

Csakúgy, mint a Mexikói-öbölben, akkor képződnek a leghevesebb hurrikánok, ha az átlagnál nagyobb mértékben melegszik a vízhőmérséklet”

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mire számítsunk, a jövőben gyakrabban fordulhatnak-e elő hasonlóan extrém időjárási jelenségek, a Köpönyeg.hu munkatársa elmondta, hogy ezt egyértelműen ki lehet jelenteni. 

Ha csak a közeljövőt nézzük, például az őszi időszakot, akkor is hevesebb zivatarokra lesz kilátás. De ha a hosszú távú előrejelzéseket figyeljük, akkor is az a tendencia, hogy sajnos évről évre komolyabb zivatarok törhetnek ki”

– közölte. 

Nem maradtunk ki a jóból

Alig pár napja számoltunk be róla, hogy a nyár közepén fehérbe borult Kisvárda, a közösségi oldalakra feltöltött felvételeken úgy látszik, mintha hó borítaná a várost. A kelet-magyarországi településre lecsapó zivatar során az eső mellett hatalmas mennyiségű jégeső is hullott, emiatt tűnt úgy, mintha havazott volna, még a hólapátokra is szükség volt. 

Nem kellett sokat várni, és az év legnagyobb felhőszakadása ért hazánkba:

péntek éjjel brutális vihar tépázta meg a fővárost és környékét,

a tűzoltókhoz sok száz bejelentés érkezett, súlyos fennakadások keletkeztek a vasúti közlekedésben. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a fővárosban pincékbe, garázsokba, alagsori lakásokba, aluljárókba befolyt víz kiszivattyúzásához, kidőlt fák és leszakadt ágak eltávolításához kértek segítséget az egységektől.

A nyitókép illusztráció. Fotó: Yan yan / Imaginechina / Imaginechina via AFP