A magyar egyetemisták joggal várják, hogy a kormány ne engedje el a kezüket. Mi a B terv?

Nem B terv van, hanem jobb terv van az uniósnál.

Nemrég az oktatási, legutóbb pedig a kutatási miniszterek tanácskoztak, és mindkét fórumon elfogadtak egy nyilatkozatot, hogy mennyire fontos a nemzetközi mobilitás, milyen jól működik a versenyképesség, és mennyire jó a Horizon program. Ezzel szemben a valóság az, hogy politikai alapon válogatnak a résztvevők között, és ez szembemegy azzal, ami Európa versenyképességének az érdeke. Hiába küldtük meg több mint hat hónapja azt a levelet, amelyben kompromisszumkészségünket bizonyítottuk Brüsszel felé.

Az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumi tagjainak összeférhetetlenségével és a tagsági idővel kapcsolatban két követelést sem eddig, sem a jövőben nem fogadunk el: ez az autonómia brüsszeli módra.

Ez azt jelenti, hogy ne legyenek kuratóriumi tagok a rektorok és az egyetemi professzorok, valamint mindenféle külföldi NGO-k mondják meg nekünk, hogy kik is lehetnek kuratóriumi tagok. Tehát az, amit a hazai baloldal Brüsszel támogatásával kimondat, nem hagyhatjuk. Hiszünk a sikeres, megújult magyar egyetemi modellben, aminek eredményeképpen

12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában, és már második éve több mint 120 ezren jelentkeznek a felsőoktatásba.

Sőt egyre inkább nő a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, és egyre magasabb pontokkal kerülnek be a fiatalok.

Mitől jobb az Erasmust kiváltó kormányzati program az uniósnál?

Amit nem oldott meg évek alatt sem az Erasmus+, hogy teljesüljön a teljes kreditelismerés, azt megoldja a magyar Pannónia program.

Egyetemközi kapcsolatokról van szó, tehát nem megmondják, hogy ki kivel működhet együtt. Arra sarkalljuk az egyetemeinket, hogy minél jobb, a ranglistákon minél előrébb elhelyezkedő egyetemekkel vegyék fel a kapcsolatot, és

nemcsak Európán belül, hanem fókuszáljunk Európán kívülre, ott is a vezető egyetemekre. Ennek megfelelően legyen egy sokkal vonzóbb és erőteljesebb ösztöndíj.

Ha pedig egy vezető egyetemnél többet kell biztosítani egy diáknak, hogy ott legyen egy vagy két félévet,  akkor több forrást biztosítunk. Összességében 10 milliárd forint 8000 diák csereprogramját teszi lehetővé. A Horizon program helyetti programra 8 milliárd forintot biztosítunk, na de ott

olyan kutatások legyenek, amelyek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálják: egészséges élet, digitalizáció, zöldátállás.

Kifizetjük a külföldi egyetemek és a külföldi kutatók kutatási költségeit is, de a konzorciumokat a magyar egyetemek vezetik.

Ki mindenkit érintenek ezek a hazai programok? Csak az Erasmusból kimaradókat?

Igen, első körben azokat érinti, akiket Brüsszel jogtalanul kizárt, de hozzáteszem: igazunk van, vagy legalábbis igazunk lesz. Tehát

a jogos jussunkat az Erasmus+ és a Horizon kutatási együttműködéseket is biztosítania kell az Európai Bizottságnak.

Egyébként hat magyarországi egyetem be is perelte ezt a döntést. Érdekes az is, hogy a magyar egyetemek oldalán Magyarország a beavatkozó fél, az ellenoldalon pedig az Európai Tanács mellett az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Van némi túlerő. Ahhoz azonban hozzá vagyunk szokva, hogy túlerővel szemben is bizonyítsuk az igazunkat.

Hogy válik be az átalakított pedagógusképzési feltételrendszer? Milyen az érdeklődés idén a hazai egyetemekre?

Nagyot ment a pedagógusképzés, ezüstérmes lett a képzési területek népszerűségi listáján.

Rögtön a gazdaságtudomány után a második. 17 833-an jelentkeztek országosan, 8650-en jelentkeztek tanárnak vagy tanítónak, mindkettő pont a duplája a két évvel ezelőttinek. Azt lehet mondani, hogy ez jelentős siker. Látszik, hogy nagy előrelépés történt a rövid ciklusú képzésben, azaz ha valakinek van valamilyen alapképzése, akkor 2-4 féléves képzési idővel a megfelelő módszertan biztosításával tanári diplomát is kaphat. Így tovább bővül, tovább népszerűsödik a tanár-tanító pálya és hivatás.

A hiányszakmák tekintetében is van javulás?

Ott is jók az adatok. Kétezren jelentkeztek a matematika, fizika, kémia, biológia területre. Kifejezetten örülök annak, hogy az úgynevezett science tanárnak - a biológiát, kémiát, földrajzot egyesítő tanárnak - több mint 300 jelentkező van, de fizika- és kémiatanárnak is 140 és 170 jelentkező van. Ez az elmúlt évek jelentkezéseihez képest is óriási előrelépés.

Közel duplázás valósult meg tehát a hiánytantárgyak tekintetében is,

ezeket is a rövid ciklusú képzések dobták meg.