A munka hősei - foglalkoztatásban jól álltunk, bérekben lemaradtunk

há, forrás:KSH • 2020. július 06., hétfő •
A mi vidékünkön volt az egyik legjobb foglalkoztatottsági mutató 2019-ben, igaz, eközben a béremelkedés mértéke néhány más megyével együtt Vasban volt a legkisebb - többek között ez derül ki egy friss országos statisztikai elemzésből. A 2020-as év a munkaerőpiacon is különleges lesz, a folyamatok vizsgálata későbbi feladat. Nyilvánosak azonban a tavalyi esztendő részletes mutatói!
A munka hősei - foglalkoztatásban jól álltunk, bérekben lemaradtunk

Többen dolgoztak, mint egy évvel korábban

A tavalyi esztendő végén összesen 4 millió 520 ezer fő dolgozott az országban a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. 2019-ben a teljes év során nőtt ugyan a foglalkoztatottak száma, de már nem olyan mértékben, mint korábban: alig 43 ezer fővel. Az év folyamán csökkent a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek száma, a hazai elsődleges munkaerőpiacon viszont többen dolgoztak, ennek egyenlegeként a belföldi munkaerőpiacon 31 ezer fős növekedés jelentkezett. A külföldi telephelyen dolgozók 116 ezer fős létszáma 11 ezer fővel haladta meg az előző évi értéket, nagyobb részük Magyarországról ingázik a – többnyire – valamelyik szomszédos országban található munkahelyére.

A foglalkoztatási ráta minden magyarországi régióban nőtt az elmúlt egy évben. 2019-ben is Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet (74,0 és 73,8%), a legnagyobb növekedést pedig Pest régióban mérték (1,4 százalékpont), ahol ennek köszönhetően 72,0%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta.

A növekedés ellenére továbbra is Dél-Dunántúlon (65,4%), Észak-Magyarországon (66,1%) és Észak-Alföldön (66,4%) a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje. A megyéket tekintve: 2 százalékpontos javulás mellett változatlanul Somogy megye foglalkoztatottsága a legalacsonyabb (62,9%), és Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb (74,4%). Nógrád és Baranya megyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet, ami ezekben a megyékben a foglalkoztatási ráta csökkenését eredményezte.

A fiatalok, illetve az idősödő népesség foglalkoztatottsága tekintetében továbbra is jelentős (7,4, illetve 2,9 százalékpont) az elmaradásunk, a fiatalok esetében ez a lemaradás tartós és egyre nagyobb. Ezzel szemben a 25–54 évesek – az ún. legjobb munkavállalási korúak – 84,3%-a minősült foglalkoztatottnak 2019. IV. negyedévben Magyarországon, amivel a tagországok rangsorában a középmezőnyhöz tartoztunk. Ezen belül a férfiak 90,9%-os foglalkoztatási rátájukkal – Málta, Csehország és Szlovénia után – a rangsorban a negyedik helyet foglalták el, miközben a nők (77,6%) – az uniós átlagot ebben a korcsoportban szintén meghaladva – a középmezőnyhöz tartoztak.

A 15–64 évesek körében a férfiak és nők foglalkoztatottsága közötti különbség Magyarországon 14,5 százalékpont volt, ami meghaladta az uniós átlagot.

Kedvező adatok a Nyugat-Dunántúlon

Magyarországon a relatíve magas foglalkoztatás az unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségével párosult: 2019. IV. negyedévben csak négy országban (Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Máltán) volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a magyarországinál (3,3%). A fiatalok munkanélkülisége azonban Magyarországon is problémát jelent: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 12,2%, ami ugyan 1,7 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, de a tagországok rangsorában a középmezőnyhöz tartozunk.
2019-ben a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2,0%. Az elmúlt évhez képest ugyan kismértékben csökkent a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,3%. A régiók többségében a munkanélküliségi ráta csak kismértékben módosult, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztaltunk, ahol a ráta értéke 0,8 százalékponttal, 4,8%-ra csökkent, ezen belül Baranya megyében továbbra is magas volt (6,6%).

2019 során összesen 12 – legalább 10 fő részvételével zajló – sztrájkesemény történt, kétszer annyi, mint egy évvel korábban.

Mind a sztrájkok számában, mind a kiesett munkaórák tekintetében 1991 óta ez volt a harmadik legmagasabb értékekkel rendelkező év.

2019-ben 8 esetben a bérezéssel kapcsolatos követelésekkel (is) előálltak a dolgozók. A sztrájkesemények zöme az I. negyedévben történt. A megvalósult sztrájkok 7 esetben zárultak a munkavállalók számára pozitív eredménnyel.

Hogyan alakultak a fizetések?

2019 során a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 367 800 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében. Ez az érték 11,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkeresetek az elmúlt tíz évben nominálisan évről évre emelkednek, 2013-tól a fogyasztói árakat meghaladó mértékben.
A bruttó átlagkereset (közfoglalkoztatottak nélkül számolva) három nemzetgazdasági ágban meghaladta a 600 ezer forintot:
•    a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 665 400 forinttal,
•    az információ és kommunikáció területén átlagosan 623 500 forintot,
•    az energiaiparban átlagosan 603 000 forintot kerestek.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozóknak volt a legalacsonyabb a bruttó átlagkeresete (239 600 forint). A legmagasabb átlagkeresetű nemzetgazdasági ágban átlagosan 2,8-szer kerestek többet, mint az itt dolgozók.

2019-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknak 20%-kal volt magasabb a havi bruttó átlagkeresete, mint a nőké. A férfiak bruttó átlagkeresete 403 600, a nőké 335 800 forintot tett ki.

Nézzük a területi megoszlást: 2019-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül a legtöbbet a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók, a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetek alkalmazottai kerestek (460 000, illetve 252 300 forintot). A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron megyében (389 100 forint) haladta meg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagot, Fejér megyében (367 600 forint) pedig majdnem elérte azt.

Átlagkereset szempontjából a három legkedvezőtlenebb helyzetű terület a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett Békés (268 800 forint) és Nógrád (274 900 forint) megye volt. A rangsor végén található megyékben többnyire magas a közfoglalkoztatottak aránya. Mivel e csoport alacsony tarifális bérezésben részesül, így részarányuk kihat az érintett terület bérpozíciójára. A bruttó átlagkereset értéke egy év alatt 12% felett emelkedett Győr-Moson-Sopron, Fejér, Baranya és Bács-Kiskun megyében, miközben a béremelkedés mértéke Nógrád, Vas és Csongrád-Csanád megyében 10% alatti volt.
 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére