Hende Csaba: a modern kor háborúinak célpontjai ismét a civilek lettek

MTI • 2019. február 13., szerda •
Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint a modern kor újfajta háborúi, köztük a terrorizmus fő célpontjai ismét a civilek lettek.
Hende Csaba: a modern kor háborúinak célpontjai ismét a civilek lettek

Hende Csaba egy, a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) által szervezett szerdai budapesti megemlékezésén azt hangoztatta: nem szabad megengedni, hogy Magyarországon bárki is a fenyegetések áldozatává váljon, mint ahogy történt 74 éve. A volt honvédelmi miniszter a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében felidézte: Magyarország embervesztesége a becslések szerint - az 1941-1944 közötti államterületet alapul véve - 830 ezer és 950 ezer között lehetett.
    Ismertetése szerint így emberveszteségünk lakosságarányosan Lengyelország, Szovjetunió és a Német Birodalom után, illetve utóbbi mellett a harmadik-negyedik a világ országai sorában.
    Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar emberveszteség kétharmada civil áldozat volt, tehát jóval több mint félmillió ember halt meg, akiknek esélyük sem volt védekezni, és akiknek nem is volt semmilyen bűnük. A budapesti civilek nemcsak fegyvereknek estek áldozatul, hanem "számolatlanul pusztította őket az éhínség, a fagy, az orvosi ellátás hiánya" - mondta.
    Szerinte az ideológiák nevében elkövetett tömeggyilkosságok, a malenkij robotra elhurcoltak, vagy a szovjet katonák által megerőszakolt nők valamennyien az emberi gonoszság és könyörtelenség áldozatai voltak.
    Az ártatlan civil áldozatokért emelt emlékművek arra figyelmeztetik a politikusokat és katonákat, hogy aki szabadjára engedi a háború démonait, annak ártatlan emberek sokaságának a vére szárad a lelkén.
    A megemlékezésen mások mellett megjelent Darák Péter, a Kúria elnöke, Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóságának vezetője, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója, Bajkai István (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke, továbbá pártok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek és egyházak képviselői.
    A Nöri által korábban kiadott háttéranyagban az áll, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá - írták.
    Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is.
    Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert.
    Az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margit-szigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.
    A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyeztek el a megjelentek, köztük az áldozatok családtagjai és a tragédiára emlékező budapestiek.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére