Megoldások keresése az erdőművelés aktuális problémáira

frisss, szherdeszet.hu • 2018. december 13., csütörtök •
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. idén ismét megrendezte november 15-én a korábbi években már nagyon jól bevált, erdőműveléssel kapcsolatos tapasztalatcseréjét.
Megoldások keresése az erdőművelés aktuális problémáira

A rendezvény idei szervezését a Sárvári Erdészeti Igazgatóság vállalta, a térségben jelentkező aktuális erdőművelési problémák bemutatásával. A tapasztalatcserére meghívást kapott a központ és az erdészeti igazgatóságok erdőműveléssel foglalkozó valamennyi szakembere, az erdészeti hatóság képviselője és az Őrségi Nemzeti Park vezetője és munkatársai.

A rendezvény reggelén a Hidegkúti Konferenciateremben Bugán József vezérigazgató és Csapó György a házigazda Sárvári Erdészeti Igazgatóság vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Nagy László erdőművelési műszaki vezető ismertette a részletes programot. 

Az első bemutatóhelyen a Káld-Hidegkúti vadászház közelében található Bejcgyertyános 32 C erdőrészlet gyertyános - kocsányos tölgyes újulatát tekintettük meg. Az erdőrészletben 2015. őszén jelentős makktermés jelentkezett, korábban a nagyon jó minőségű KST állománynak a 125 éve alatt soha nem volt értékelhető termése. A helyi, jó minőségű génállomány tovább örökítése végett is indokolt volt a felújítóvágásos erdőfelújítás. Az erdőrészlet kísérleti elsődleges rendeltetésű, a Soproni Egyetem kísérleti területe volt. Elsőként megkértük az egyetem hozzájárulását a felújítás megkezdéséhez, majd, beadtuk az erdőtervtől eltérő kérelmet az erdészeti hatóság felé egy bontó- és egy végvágásra. A makktermés észlelésekor azonnal bekerítettük az erdőrészletet négysoros villanypásztorral. A bontóvágást 2016. év elején kezdtük meg, amely során 50 %-ra bontottuk meg az állományt, valamint a gyertyán alsószint 90 %-át kitermeltük. A bontóvágás után rögtön paneles kerítéssel vettük körbe a területet. A 2016. és 2017. évi kései fagyoktól az anyaállomány védelmet biztosított az újulatnak, 2018. január-február hónapokban végvágásra került az anyaállomány. A kíméletes faanyagközelítési technológiának, az ágfaszállítás tavaszi leállításának és a kései fagyok elmaradásának köszönhetően az újulat jelentősebb károsodás nélkül „átvészelte" a végvágást. 2018. május elején siskanád elleni légi vegyszerezésre került sor (Select Super 2,0 liter/ha). 2019. telén gyertyán tuskósarjak leverésére van szükség, azonban az újulat nagy mennyisége okán úgy leárnyalják a talajt, hogy a gyertyán magoncok megjelenése jelentéktelen. Egyelőre további ápolásra nincs szükség.

Az erdősítés későbbi ápolási feladatainak megkönnyítése érdekében célszerű nyiladék-hálózattal feltárni az erdősítést. Ennek mértéke a jövőben várható élőmunkaerő létszám csökkenése miatt számos kérdést vet fel a természetes tölgy-cser erdőfelújítások vonatkozásában.

Ezután a Bejcgyertyános 5 D erdőrészlet befejezett ápolását vettük szemügyre, ahol a bálványfa agresszív terjedésének megfékezésére láttunk példát. A 8 cm alatti egyedeket ecsettel felhordott vegyszerrel, az ennél vastagabbakat injektálással kezelték. Az erdősítés ápolása során mindvégig problémát jelentett a szomszédos magánerdőből behulló bálványfa magoncok felverődése, amely továbbra is folyamatosan veszélyeztezi a cseperedő erdő fejlődését. Amíg a magánterületeken lévő bálványfák irtásában nem történik előrelépés, addig szélmalomharcot vívunk terjedésének megakadályozására.

Következő megállónk a Bejcgyertyános 22 A részterületes erdőfelújítása volt. A 2011-ben megkezdett erdősítést szinte minden évben érte valamilyen mennyiségi, illetve minőségi károsítás. A száraz, gyenge víztartó képességű homokos talajon a tölgy csemeték pótlását évről évre elvégeztük, kezdetben KST, 2017-től pedig CS csemetével. 2018. tavaszán VízŐr nevű készítménnyel kísérletet kezdtünk a talaj víztartalmának megőrzése érdekében. Eddig látványos eredményt nem tapasztaltunk, a kontroll területekhez hasonló mennyiségben száradtak el a csemeték. A következő évben újra elvégezzük a kísérletet, hogy biztosabb következtetést lehessen levonni a kezelés hatékonyságával kapcsolatban.

Az élőmunkaerő folyamatos csökkenése nagy gondot okoz az erdőművelésben, amelynek kiváltására a gépesítés jelenthet megoldást. Erre láttunk példát a Bejcgyertyános 27 J elsőéves kocsányos tölgy erdősítésénél. Az erdőfelújítást gépi makkvetéssel végezték, a sorokat 1,8 m-re húzták egymástól, hogy az ápolást a „késes hengernek" nevezett eszközzel biztonságosan tudják végezni. A traktor a sor felett halad, mögötte a két függesztett, késekkel ellátott henger vágja, töri meg a sorközökben a gyomokat, sarjakat. A tapasztalatok szerint a megtört növények nem mind pusztulnak el, de szenvednek, nem hajtanak olyan erőteljesen, mint amelyeket levágnak. A növelt sortávolság biztonságot jelent az újulatnak a gép tuskókon való áthaladásából adódó kilengésekkel szemben. Ezt az ápolási módot a tölgy újulat 3-4 éves koráig lehet végezni.

A 2010-től indult erdőtervben a Sárvári Igazgatóságnak 100 ha akácos átalakítását írta elő az erdészeti hatóság tölgyessé, cseressé vagy erdei fenyvessé. Az elsők között kezdtük el a Bejcgyertyános 75 C átalakítását. 2010. tavaszán végeztük el az akác tarvágását. A fakitermelést követően a tuskókat vegyszerrel lekenték, majd nyár végén az akác sarjakat helikopterrel levegyszerezték. Ősszel megépült a kerítés, utána került sor a KST makkvetésre 3 q/ha mennyiséggel. Az akác és egyszikűek ellen vegyszerezéssel védekeztünk, kézi és gépi ápolásokat végeztünk. 2018-ban befejezett lett az erdősítés, amely eddig közel 1 millió forintba került hektáronként.

Az élőmunkaerő kiváltására láttunk újabb próbálkozást a Bejcgyertyános 51 B-ben. Itt a KST makkvetést ikersorosan végeztük el (70 cm-es sortávolság). Az ikersorok között pedig 3 m-t hagytunk el, a gépi ápolások arányának növelése érdekében, ezáltal csak az ikersorok kb. 1 m-es sávját kell majd kézzel ápolni.

Következő programpontunk a bejcgyertyánosi csemetekertben volt, ahol az afrikai sertéspestis elől ide telepített fekete mangalicákat, azok tartási körülményeiket néztük meg, Csapó György erdészeti igazgató kalauzolásában.

A nap utolsó helyszíneként a Bejcgyertyános 68 A erdőrészletet tekintettük meg. 2015. évben jó makktermés volt az alávont terület 80%-án. 2016. év elején történt meg a tarvágás, majd ősszel 1,00 ha-on gépi pótlást végeztünk 1/0 KST csemetével. Élőmunkaerő csökkenése miatt a térbeli rend hiányát nélkülöző természetes mag eredetű tölgy-cser erdőfelújításokban a kézi erővel történő mechanikai ápolás arányának csökkentése érdekében új gépi ápolási technológiák kidolgozása javasolt. Erre kezdtünk kísérletet, 0,4 ha-os parcellákon különböző távolságokban különböző szélességű művelő nyomokkal tártuk fel a természetes erdőfelújítást. A kézi ápolás is könnyebben végezhető, ha van mihez igazodniuk a munkát végzőknek, valamint jobban ellenőrizhetővé válik az elvégzett munka minősége.

A vegyszeres ápolás lehetőségei között a technika fejlődésének köszönhetően a jövőben elképzelhető a drónok segítségével végzett vegyszerezés is. Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója koordinálásában Törőcsik Pál és munkatársai mutatták be a drónnal végezhető vegyszerezés szakmai hátterét és technológiáját, ugyanebben az erdőrészletben. A drónokkal nagyon pontosan és célzottan, kevés mennyiségű vegyszer felhasználásával lehet védekezni az erdősítést veszélyeztető gyomok, és a bármilyen korú erdőket fenyegető károsítók és kórokozók ellen. A technológia jelenleg az engedélyeztetés folyamatában van. Reméljük, hamarosan felhasználhatók lesznek az erdőgazdálkodásban.

A szakmai napot a Hidegkúti Konferenciateremben zártuk, ahol Bakó Csaba vezérigazgató-helyettes erdőgazdálkodási igazgató foglalta össze a mai nap legfontosabb tanulságait és köszönte meg a Sárvári Erdészeti Igazgatóság munkatársainak, - elsősorban dr. Nagy László erdőművelési műszaki vezetőnek - a kiváló programot és a szervezést.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére